Az EU komoly forrásokat mozgat meg, hogy beindítsa az uniós védelmi ipart. Főként az új fegyverrendsszerek fejlesztésére irányítanak támogatásokat, hogy ezzel is segítsék az ágazatban az innovációt. Azonban a hadiiparban sokkal inkább sürgették Brüsszelt, hogy a szabályozói környezeten is lazítson, mivel a piaci tőkebevonást szinte lehetetlenné teszik az olyan elvárások, mint az ESG-megfelelőség. Az Európai Bizottság így számos engedményt tett, miután a francia kormány is nyomást helyezett az EU-ra az ügyben.
Európa védelmi ágazata kritikus helyzetben van, sokrétű kihívásokkal néz szembe, miközben az iparágban mindenki arra számít, hogy a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus miatt újra erőre kaphat a döcögő uniós piac. Az ukrajnai háború ugyanis rávilágított, hogy olyan védelmi infrastruktúrára van szükség, amely képes alkalmazkodni a változó geopolitikai fenyegetésekhez. Azonban egyelőre nem indult egyelőre az EU-s fegyvergyártás reneszánsza, még úgy sem, hogy a védelmi kiadásaikat folyamatosan növelik a tagállamok.
A franciaországi Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonságpolitikai Intézet (Institut de Relations Internationales et Stratégiques – IRIS) által kiadott tavaly novemberi átfogó jelentés mélyrehatóan feltárta azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek akadályozzák az európai védelmi ipart abban, hogy megfelelő finanszírozáshoz jusson még ebben a felfokozott kereslettel párosuló időszakban is. Az IRIS összefoglalója szerint a legnagyobb nehézséget a védelmi ipar eredendő összetettsége jelenti, mivel a hagyományos ágazatokkal ellentétben a fegyvergyártás és a védelmi projektek jelentős innovációs komponenssel járnak,
és a kutatási és fejlesztési projektek közel 80%-a kudarcba fullad.
Ez a jelentős pénzügyi kockázat pedig óvatossá teszi a befektetőket, ami megnehezíti, hogy az ágazat a piacról vonjon be pénzügyi forrásokat. Mindehhez társul a befektetések megtérülésének időbeli elhúzódása, valamint a fegyvergyártás magas költségei. Ráadásul a kormányzati szerződésektől való jelentős függőség tovább csökkenti az ágazat vonzerejét a gyors megtérülésre törekvő befektetőknél.
A védelmi ipar előtt álló másik nagy kihívás a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) kritériumok nagy száma. A fenntarthatóság felé való globális elmozdulás miatt a pénzügyi szereplők egyre inkább elfordulnak a védelmi ágazattól, amely nehezen felel meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek.
A jelentésben azonosított egyik jelentős akadály az ellentmondásos európai szabályozás kockázata. Ezek a következetlenségek a különböző európai szolgálatok és szervezetek egymásnak ellentmondó politikáiból és kezdeményezéseiből erednek, ami még inkább elriasztja a pénzügyi szereplőket a befektetéstől. Az uniós ökocímke javasolt kiterjesztése a pénzügyi termékekre, amely a védelmi tevékenységekből származó bevétel több mint 5%-át kitevő vállalatok kizárását szorgalmazza, jól példázza a szabályozási problémákat.
Részben emiatt az IRIS tagjai már javasolták, hogy irányítsanak EU-s forrásokat az ágazatba, valamint Brüsszel tegyen lépéseket, hogy a tőkebefektetések számára vonzóbbak legyen a védelmi ipari beruházások, fejlesztések. Azt is szorgalmazták, hogy a tőkealapokat minél inkább vonják be a fejlesztési programokba.
Franciaország pedig komolyan támogatta az IRIS és az európai fegyvergyártók lobbizását. Részben azért, mert 2023-ban és 2024-ben a világ második legnagyobb hadipari exportőrévé előlépő franciák kitörési lehetőséget látnak a jelenlegi konfliktusokkal teli időszakban. Emiatt Emmanuel Macron elnök már régen lobbizott Brüsszelben, hogy minél inkább támogassák az uniós szereplőket, hogy az EU saját, fejlett védelmi iparral rendelkezzen.
Az Európai Bizottság pedig az új kezdeményezésével szinte minden téren intézkedéseket hozott, hogy segítse az uniós fegyvergyártókat.
Jöhet a pénz, indulhat a fegyverkezés
Január közepén az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) bemutatta a védelmi ipar új tőkefinanszírozási eszközét, amely 175 millió eurót biztosít az uniós hadipari innováció előmozdítására. A kezdeményezéshez forrásokat is biztosítanak: az Európai Védelmi Alapból származó 100 millió eurót és az EBA-tól származó további 75 millió eurót hívhatják le az ágazat tagjai a beruházásaikhoz.
Az IRIS javaslatainak megfelelően a védelmi ipari tőkefinanszírozási eszköz a következő négy évben a védelmi vonatkozású technológiákra összpontosító magántőke- és kockázati tőkealapokat fogja támogatni. Brüsszelben azt remélik, hogy ez várhatóan mintegy 500 millió eurónyi befektetést vonz majd a szektorba. Az uniós források szektorba irányítása a kettős felhasználású technológiákkal foglalkozó magánalapok ökoszisztémájának kialakítására irányul, azt remélve, hogy az új innovációknak mind polgári, mind védelmi célú alkalmazása is lehet.
Az InvestEU célkitűzéseivel összhangban a kezdeményezés az alapkezelőket segítő kapacitásépítési tevékenységeket is magában foglal. Ez az együttműködés a 2022 januárjában elindított sikeres CASSINI Alapra épül, amely a repülőgépipar mellett most a védelmi ipar ökoszisztémájának támogatását is segíti majd.
Az Európai Védelmi Alap a 2021-2027 közötti időszakra 8 milliárd eurót különít el az uniós költségvetésből, elősegítve az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és fejlesztési projekteket, míg az InvestEU olyan uniós prioritásokhoz mozgósít magánbefektetéseket, mint az európai zöld megállapodás és a digitális átállás. Utóbbi tehát segít kezelni az ESG-minősítéssel kapcsolatos tőkebevonási nehézségeket.
Az európai védelmi ipar a teljesítményét 2023-ban 10,45 milliárd dollárra becsülik, de az előrejelzések szerint ez 2028-ra 12,79 milliárd dollárra ugorhat. A növekedés elsődleges mozgatórugói a védelmi kiadások növekedése és a fejlett védelmi fegyverek és lőszerek iránti növekvő kereslet.
