Vajon elég gyorsan letud-e mondani a magyar szuverenitásról az új kormány az uniós pénzekért cserébe?
Az Európai Unió az orosz–ukrán háború 2022-es kitörését követően tűzte ki célul az orosz energiahordozóktól való függőség megszüntetését. Az átállást több százmilliárd eurós támogatási programokkal igyekezett finanszírozni, ám a folyamat nem csak energetikai, hanem politikai konfliktusforrássá is vált, mivel összekapcsolódott a Brüsszel és Budapest között évek óta zajló jogállamisági vitával – írja a Magyar Nemzet.
Az Európai Unió február elején jogilag is kötelezővé tette az orosz energiahordozók fokozatos kivezetését. A REPowerEU rendelet szerint a tagállamoknak 2027 szeptember végéig le kell állítaniuk az orosz csővezetékes földgázimportot, míg az orosz LNG-behozatalt 2026 végéig kell megszüntetniük.
A szabályozást a tagállamok túlnyomó többsége támogatta, Magyarország és Szlovákia azonban ellenezte azt, arra hivatkozva, hogy veszélyezteti az ellátásbiztonságot és sérti a nemzeti energiaszuverenitást.
Magyarország helyzete különösen nehéz, mivel a hazai földgázellátás nagy része továbbra is orosz importra épül. Az alternatív beszerzési források és infrastruktúra kiépítése hosszú éveket és jelentős beruházásokat igényel.
A Fidesz-kormány szerint az orosz energiahordozók túl gyors kizárása súlyos ellátásbiztonsági és áremelkedési kockázatokat rejt, ezért többször is kifogást emelt a brüsszeli ütemterv ellen.
Brüsszel miatt milliárdok vesztek el
Magyarország szempontjából különösen fájdalmas a kieső uniós finanszírozás. A helyreállítási terv keretében eredetileg 4,6 milliárd euró állt rendelkezésre hálózatfejlesztésre és lakossági napelemes rendszerek telepítésére. A REPowerEU-programhoz kötött források kifejezetten az orosz energiahordozóktól való leválást támogató beruházásokra irányultak.
A Bizottság 2023 végén alapvetően megfelelőnek ítélte a magyar terv energetikai fejezetét, és közel egymilliárd euró előfinanszírozást is jóváhagyott. Ugyanakkor érdemi kifizetések azóta sem indultak, mert Brüsszel 27 „szupermérföldkövet” szabott feltételül a teljes csomag lehívásához.
Ezek főként jogállamisági és korrupcióellenes követelményeket tartalmaznak. Az Orbán-kormány szerint a magyar intézményrendszer megfelel az uniós előírásoknak, és Brüsszel politikai nyomásgyakorlásra használja a feltételrendszert. A politikai alkudozás eredményeként a kétéves kifizetési határidők miatt 2024 végén véglegesen elveszett az első, egymilliárd eurót meghaladó keretösszeg, majd 2025 végén egy hasonló nagyságrendű összeg is.
Jelenleg 2026 augusztusa a következő kritikus határidő, ameddig Magyarország minden mérföldkövet teljesítenie kell.
Visszalépés a szuverenitásban
Rendezetlen még a Szijjártó Péter külügyminiszter által február elején indított bírósági eljárás sorsa is. A kereset az energiamix feletti nemzeti szuverenitásra hivatkozva támadja az uniós szankciós rendeletet. A kormány az országgyűlési választások eredményétől tette függővé a per folytatását.
Most a Magyar Péter vezette új kormány és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti tárgyalásokon dől el, hogy Budapest visszavonja-e a keresetet egy megállapodás érdekében, vagy folytatja a jogi eljárást.
Az előbbi esetben ez szuverenitási visszalépést jelentene, míg az utóbbi hosszadalmas eljárást és a források elvesztésének kockázatát vonhatja maga után – holott Magyar Péter választási kampányában éppen az uniós pénzek megszerzését ígérte.
Augusztusig eldől, sikerül-e hazahozni a még fennmaradó milliárdos forrásokat, és ha igen, milyen engedményeket kell tennie ezért a Tisza-kormánynak Brüsszel felé.
Mandiner nyomán
