Én azt gondoltam, vagy azt reméltem, hogy a ’25-ös év az már legalább fele részben, de inkább háromnegyed részben béke éve lesz. Januárban leteszi az esküt az amerikai elnök, kis lökdösődés következik, és eltelik mondjuk negyed év, és aztán kiderült a menetrend, hogy majd hogyan jut el a világ a békéhez„
– fogalmazott a rendezvényen Orbán Viktor.
Elmondása szerint ezen forgatókönyv mentén lett tervezve a ’25-ös költségvetés is, ám „amíg háború van, addig teljesen mások a gazdasági kilátások, mint amikor már nincsen háború. Ez igaz a gazdasági növekedésre, ez igaz az inflációra is„.
Orbán szerint a háború elhúzódása komoly gazdasági hátrány Magyarország számára, az elnök kitért arra is, hogy szerinte miért alakult ez így. „Én azt gondoltam, hogy az amerikai elnök elég erős lesz ahhoz, hogy belekaroljon, ha tetszik ez nekik, ha nem az európai vezetőkbe. És akkor ugyanazt a polkát kell járni mindenkinek.
De nem volt hozzá elég erős. (…) az amerikai elnök nem elég erős ahhoz, hogy a maga oldalára állítsa az európai vezetőket. Ezért bekövetkezett egy transzatlanti hasadás
A miniszterelnök szerint ráadásul „arra különösen nincsen pénzünk, hogy azt, ami van, azt is amerikai fegyverek vásárlására fordítsuk a saját hadiipar fejlesztése helyett„.
Úgy gondolja, hogy
AZ EGÉSZ EURÓPAI GAZDASÁG FEJLŐDÉSE ELAKADT, ÍGY, HA VAN IS PÉNZ, AKKOR AZT NEM HÁBORÚRA, HANEM A GAZDASÁGRA KÉNE FORDÍTANI.
