Fokozódó feszültség az örmény kormányfő és az örmény egyház között
Egyre jobban elmérgesedik a viszony Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, illetve az örmények vezető egyháza, az Örmény Apostoli Egyház között. A konfliktus a 2020-as, a szomszédos Azerbajdzsánnal vívott, Örményország számára vesztes második hegyi-karabahi háború után robbant be, idén júniusban pedig minden korábbinál súlyosabbá vált. Akkor, az elvesztett háború után az Örmény Apostoli Egyház vezetője, II. Karekin katolikosz lemondásra szólította fel Pasinjánt.
Az egyházi és a világi hatalom közötti konfliktus legújabb köre június 8-án kezdődött, mikor az örmény kormányfő azzal vádolta meg II. Karekint, hogy van egy törvénytelen gyermeke, emiatt pedig lemondásra szólította fel. Az örmény egyház vezetőjét hivatalosan köti a cölibátus, ezért a kormányfő vádja nagyon súlyosnak számít. Az egyház konkrétan nem is válaszolt a II. Karekint érő vádakra, hanem azt írta, Pasinján aláássa Örményország „lelki egységét”.
II. Karekin szóvivője, Zareh Asurján atya még tovább ment, az áruló Júdás apostolhoz hasonlította Pasinjánt, aki szerinte nem keresztény, és körül van metélve (vagyis izraelita vagy muszlim hitű).
Hiszem, hogy Apostoli Szent Egyházunknak azonnal meg kell tisztulnia azoktól a hamis „hívőktől”, akik a nemzet árulói, meggyalázták őseik emlékét, megszegték a keresztség fogadalmát és a Szent Kereszt pecsétjét a körülmetélés jelével cserélték fel
– írta.
A miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy szívesen megmutatja a nemi szervét, hogy bizonyítsa, nincs körülmetélve.
Az Örmény Apostoli Egyháznak rendkívül fontos szerepe van Örményországban. Örményország a világon az első ország, amely államvallássá tette a kereszténységet, még 300-301-ben, az Örmény Apostoli Egyház pedig a 451-es kalkedoni zsinattól kezdve önállónak tekinthető, így sem katolikusnak, sem ortodoxnak nem számít. Az örményországi örmények mintegy 90 százaléka az Örmény Apostoli Egyház híve, míg egy kisebb részük a római pápa főségét elfogadó, de örmény rítusú Örmény Katolikus Egyház követője. A hányatatott sorsú, három oldalról is muszlim országokkal (Törökország, Azerbajdzsán, Irán) körülvett örmények számára az Örmény Apostoli Egyház olyan fontos nemzetmegtartó erőt jelent, mint az írek vagy a lengyelek számára a katolicizmus.
Két érsek is őrizetben
Így kell értékelni azt a konfliktust, amely Pasinján és az egyház között kibontakozott. Az egyházfőt ért miniszterelnöki vád után azonban még jobban eldurvultak az események, miután június 25-én a hatóságok letartóztatták az északkeleti Tavus tartomány érsekét, Bagrat Galsztanjánt. A vád nem kevesebb, mint a hatalom megdöntésére és átvételére irányuló kísérlet.
A hatóságok közlése szerint Galsztanján és társai több mint ezer embert toboroztak – főként volt katonákat és rendőröket –, hogy utak lezárásával, a közlekedés megbénításával, az internet lekapcsolásával és erőszakra bujtással destabilizálják a kormányt, és átvegyék a hatalmat. A nyomozó bizottság olyan felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken állítólag Galsztanján és társai puccskísérletre vonatkozó tervekről beszélgetnek.
A rendfenntartó erők meghiúsították a bűnös oligarchikus klérusnak az Örmény Köztársaság destabilizálására és a hatalom átvételére irányuló nagyszabású baljós tervét
– közölte Pasinján a Telegramon.
#Armenia: Armenian authorities have arrested Archbishop Bagrat Galstanyan, a leading cleric and prominent figure in the anti-government movement.
#Armenia— POPULAR FRONT (@PopularFront_)
June 25, 2025
Galsztanjánnak nem ez az első konfliktusa a kormányzattal. Tavaly tavasszal az örmény kormány úgy döntött, az Azerbajdzsánnal kötendő békeszerződés értelmében átad a szomszédos országnak négy falut, amely a szovjet korszakban elvileg az azeri tagköztársasághoz tartozott, de a Szovjetunió felbomlása idején zajlott első hegyi-karabahi háború miatt a gyakorlatban soha nem került Baku ellenőrzése alá. A négy falu enklávét képez Örményországon, annak Tavus tartományán belül.
A tavusiak tiltakoztak a kormány döntése ellen, attól tartva, hogy az azeri erők megjelenése a közvetlen közelükben fenyegeti a biztonságukat. A tiltakozás élére Galsztanján állt, aki a tavusi Kiras faluból 160 kilométert gyalogolt a fővárosba, Jerevánba, hogy lemondásra szólítsa fel Nikol Pasinjánt. Az érseket nagy tömeg követte, Jerevánban tömegtüntetéseket tartottak, de a kormányfő nem hátrált meg.
