A Fehér Ház pénteken jelentette be, hogy 10%-os részesedést szerez az Intelben, ami mintegy 8,9 milliárd dollárt jelent. Az összeg egy része a CHIPS törvényhez kapcsolódó támogatásokból származik, míg a fennmaradó részt a biztonságos chipek gyártásához kapcsolódó programokra elkülönített kormányzati forrásokból biztosítják.
Ez egy nagyon különleges körülmény a CHIPS törvény keretében érkező hatalmas összegű kiadások miatt
– nyilatkozta Hassett, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója a CNBC „Squawk Box” című műsorában.
Az elnök már a kampány során egyértelművé tette, hogy szerinte végső soron remek lenne, ha az Egyesült Államok elkezdene kiépíteni egy szuverén vagyonalapot. Tehát biztos vagyok benne, hogy valamikor több tranzakció is lesz, ha nem ebben az iparágban, akkor másokban.
Trump februárban aláírt egy rendeletet egy szuverén vagyonalap létrehozásáról. Az ilyen alapokat elsősorban jelentős természeti erőforrásokkal rendelkező kisebb országok használják tranzakciók finanszírozási háttereként. A Sovereign Wealth Fund Institute szerint Norvégia rendelkezik a legnagyobb ilyen alapokkal, mintegy 1800 milliárd dolláros értében, ezt követi Kína, valamint számos közel-keleti ország.
Bár szokatlan, hogy az amerikai kormány jelentős részesedést szerez vállalatokban, ez nem példa nélküli – mondta Hassett, utalva a pénzügyi válság után a Fannie Mae-ben és a Freddie Mac-ben szerzett részesedésekre.
Egyáltalán nem foglalkozunk nyertesek és vesztesek kiválasztásával, de ez nem példa nélküli dolog
– tette hozzá.
Hassett szerint a lépés egy nagyobb stratégia része, amely a vámokat is tartalmazza annak érdekében, hogy több vállalat hozza vissza termelését az Egyesült Államokba.
Címlapkép forrása: Win McNamee/Getty Images
