Az amerikai, ukrán és európai tisztviselők már elkezdték kidolgozni a háború utáni terveket Ukrajna védelmére, miután a Fehér Ház közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó lenne a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciák elfogadására.
A Kreml nyilvánosan nem erősítette meg, hogy Putyin ilyen kötelezettséget vállalt volna a Donald Trump amerikai elnökkel Alaszkában tartott csúcstalálkozón.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig szerdán követelte, hogy Oroszország is kapjon beleszólást Ukrajna biztonsági megállapodásaiba, illetve Kína részvételét is felajánlotta. Néhány órával később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kizárta Pekinget mint potenciális békegarantőrt.
Lavrov csütörtökön megismételtea követelést:
Oroszország a kollektív biztonság elvén és az oszthatatlan biztonság elvein alapuló garanciákat támogat. Minden más, minden egyoldalú megoldás természetesen teljesen reménytelen vállalkozás.
Több magas rangú európai tisztviselő és diplomata – névtelenséget kérve – úgy nyilatkozott, hogy Lavrov megjegyzéseit a folyamat késleltetésére irányuló kísérletnek tekintik, és kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin hajlandó lenne megállapodást kötni.
2022-ben Moszkva olyan biztonsági garanciákat sürgetett, amelyek gyakorlatilag vétójogot adtak volna a garantáló államoknak – köztük Oroszországnak és Kínának – arra az esetre, ha Ukrajna támadás esetén segítséget kapna.
Lavrov visszalépése a biztonsági garanciákkal kapcsolatban gyakorlatilag megszakította Oroszország tárgyalásait az Egyesült Államokkal
– mondta egy, az ügyet ismerő európai tisztviselő.
