Andrzej Duda a Joe Biden amerikai elnökkel tervezett keddi találkozója előtt hívta össze tanácsadó testületét, a nemzetbiztonsági tanácsot, amely Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből áll. A lengyel államfő szerint a NATO hatalmas erőt tudnak demonstrálni, ha a szervezet képes lenne kiállni a határaik és a területük egységes védelme mellett. Hozzátette, hogy ennek tükrében azt fogja javasolni Joe Biden amerikai elnöknek kedden, majd szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak, hogy a szervezet tagállamai számára legyen kitűzendő cél a GDP 3 százalékos védelmi kiadása.
Megerősítette: a lengyel védelmi kiadásokra jelenleg a GDP több mint 4 százalékát szánják.
Utalva Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójára, az államfő aláhúzta az euroatlanti kapcsolatok fontosságát, különösen az ország keleti határán túlról érkező fenyegetések kapcsán.
A NATO-nak világos és bátor választ kell adnia az orosz agresszióra, mégpedig a szövetség katonai képességeinek növelésével
– jelentette ki az államfő. Hozzátette, hogy a szervezetet Finnország és Sédország csatlakozása is megerősítette.
Beszélt a közép-európai országok 1999-es csatlakozásáról is, szerinte Csehország, Lengyelország és Magyarország teljességgel megváltoztatta az európai erőviszonyokat, valamint véglegesen lerombolta a vasfüggönyt. Végezetül kifejtette, hogy reményei szerint hamarosan Ukrajna is a NATO tagja lehet majd.
A katonai szervezetben jelenleg a GDP 2 százalékát kell védelemre fordítaniuk a tagországoknak, ám ezt sok kormány nem tartja.
Különösen a nyugat-európai államok maradnak el a céloktól, Közép-Európában az orosz fenyegetés hatására alaposan felpörgött a fegyverkezés. Az Egyesült Államok többször is jelezte, hogy szeretné, ha az európai hatalmak is növelnék a kiadásaikat, különösen Donald Trump republikánus exelnök és várható elnökjelölt kelt ki a kontinensen tapasztalt hiányosságok miatt.
