Az új magyar energiapolitika máris kritikák kereszttüzébe került. Az orosz energia szerepének fenntartása miatt az ukrán sajtó élesen bírálja Budapestet. A kérdés csak az, hogy a gazdasági realitások vagy a politikai elvárások számítanak többet.
A Kyiv Independent szerint az új magyar kormány nem szakít elég gyorsan az orosz energiával, amely továbbra is meghatározó szerepet kaphat, ami szerintük kockázatokat hordoz – más kérdés, hogy a realitások ennél árnyaltabb képet mutatnak.
A lap kifogásolja, hogy a Tisza Párt 2035-re tenné a leválást, miközben az Európai Unió már 2027-re kitűzte az orosz gáz kivezetését. A kritika lényege egyszerű: Budapest túl lassú. A kérdés csak az, hogy valóban az időzítés a fő probléma, vagy inkább az, hogy Magyarország nem hajlandó mindenáron drágább alternatívákra váltani.
Az orosz energia és a „túl lassú” leválás
Az ukrán értelmezés szerint az orosz energia fenntartása nemcsak gazdasági, hanem politikai probléma is. Szakértőkre hivatkozva azt állítják, hogy ez a modell „fenntarthatja ugyanazokat az irányítási mechanizmusokat”, amelyek az elmúlt években kialakultak. Ugyanakkor a magyar álláspont ennél jóval prózaibb. Magyar Péter a választások után úgy fogalmazott:
Senki sem tudja megváltoztatni a földrajzot; Oroszország és Magyarország adott.
A cél pedig az, hogy az ország a lehető legolcsóbb és legbiztonságosabb módon jusson energiához. Ez a megközelítés aligha meglepő, ha a számokat nézzük. 2021 és 2025 között az orosz gáz aránya 60 százalékról 90 százalékra nőtt, az olajé pedig 61-ről 93 százalékra. Egy ilyen mértékű függőséget nem lehet egyik napról a másikra felszámolni – még akkor sem, ha ezt kívülről elvárják.
Alternatívák vannak, de nem mindegy az ár
A Kyiv Independent is elismeri, hogy léteznek alternatív útvonalak, például a horvát Adria-vezeték vagy az LNG-terminálok. A szakértők szerint technikailag megoldható lenne az átállás, és a Mol is úgy látja, hogy 2026 végére képes lehet nem orosz olajat feldolgozni.
A kérdés azonban nem pusztán technikai. Az orosz szállítások eddig jelentős gazdasági előnyt jelentettek. A Kyiv Independent szerint a kedvezményes orosz olaj komoly profitot hozott.
Mindeközben az ukrán kritika lényegében azt várná el, hogy Magyarország gyorsabban váltson – akkor is, ha ez drágább beszerzést jelent. Ez azonban könnyen ütközhet a hazai gazdasági érdekekkel, különösen egy olyan időszakban, amikor az energiaárak globálisan is rendkívül ingadozóak.
Az elemzésből az is kiderül, hogy az orosz energia kérdése jóval túlmutat az energiapolitikán. Geopolitikai, gazdasági és infrastrukturális tényezők egyaránt szerepet játszanak benne. Éppen ezért a gyors és látványos szakítás nem feltétlenül a legegyszerűbb – vagy legolcsóbb – út.
A Kyiv Independent kritikája így inkább politikai elvárásként értelmezhető, mintsem egy minden körülmények között megvalósítható forgatókönyvként. A magyarok számára viszont továbbra is az a kérdés, hogyan biztosítható az ellátás stabilan és megfizethető áron – akár tetszik ez Kijevnek, akár nem.
Forrás: Mandiner
