A svájci parlament tegnap jóváhagyta az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy engedélyezze a fegyvereladásokat fegyveres konfliktusokban érintett országoknak, amennyiben a miniszterek úgy ítélik meg, hogy az nem veszélyezteti Svájc semlegességét, külpolitikáját vagy nemzetbiztonságát.
A döntés alapvető változást jelent Svájc korábbi re-exporttilalmában: eddig a külföldi vásárlóknak írásban kellett vállalniuk, hogy a svájci gyártmányú alkatrészeket Bern engedélye nélkül harmadik országoknak nem adják tovább. Ez a megszorítás a hagyományos semlegesség része volt, amely az országot a konfliktusoktól való távolságtartásban támogatta, ezzel biztosítva diplomáciai hitelességét és közvetítői szerepét. Az új szabályozás ezt a záradékot eltörli, gyakorlatilag beágyazva a svájci védelmi ipart az európai ellátási láncba éppen egy olyan időszakban, amikor a kontinens gyors ütemben újrafegyverkezik – erről ír a Brussels Signal.
Svájc feladja a semlegességet?
A lap kiemeli, hogy az EU országai a Moszkvával való elhúzódó konfrontáció miatt milliárdokat fordítanak ipari kapacitásaik bővítésére, és Svájc, bár nem EU-tag, folyamatosan bekapcsolódik ebbe a folyamatba. Júniusban a Szövetségi Tanács bemutatta az ország első fegyverzetpolitikai stratégiáját, amely a nemzetközi együttműködés, az ipari konszolidáció és a kritikus technológiák stabil hozzáférésének fontosságát hangsúlyozta.
A mostani döntés szorosan illeszkedik ehhez a célkitűzéshez, és Bern szándékát tükrözi, hogy védelmi iparát szorosabban integrálja Európa biztonsági infrastruktúrájába.
A reform egyben politikai feszültséget is teremt, különösen a Svájc potenciális szerepe miatt az ukrajnai konfliktusban. Svájc eddig a közvetítői szerepére épített, igazodott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, de a fegyverszállítások engedélyezésétől tartózkodott, így kevésbé volt közvetlenül érintett a háborúban.
Az új jogi keretrendszer azonban lehetővé teszi, hogy EU-tagállamok vagy más vásárlók Bern jóváhagyása nélkül is juttathassanak svájci felszerelést Ukrajnába.
Bár Svájc továbbra sem szállít közvetlenül fegyvert, a változás finoman módosítja a semlegesség értelmezését, és Moszkva ezt akár az Oroszország elleni közvetlen beavatkozásként értelmezheti. A reform újraélesztette a vitát a semlegesség értelméről.
Kritikusai – köztük békecsoportok és emberi jogi szervezetek – attól tartanak, hogy a változás alááshatja Svájc hírnevét semleges szereplőként, és fegyverei humanitárius jogot sértő konfliktusokban jelenhetnek meg.
Svájc tehát nem adta fel semlegességét, de döntő elmozdulást tett egy rugalmasabb értelmezés felé, amely szorosabban köti az országot Európa újrafegyverkezési törekvéseihez.
