A Financial Times (FT) elemzése szerint az európai fegyvergyárak 2022 óta háromszor gyorsabb ütemben bővülnek, mint az ukrajnai háború eszkalációja előtt, összesen több mint 7 millió négyzetméternyi új ipari fejlesztéssel. A lap több mint ezer radaros műholdfelvétel vizsgálata alapján az építkezések „példátlan mértékű újrafegyverkezésre” utalnak.
A kutatás 37 vállalat 150 telephelyét érintette; a legnagyobb növekedés a lőszer- és rakétagyártásban tapasztalható. A telephelyek mintegy harmadán jelenleg is zajlik bővítés vagy új építés, miközben Európa felkészül a háborús kihívásokra. Példák között szerepel a Rheinmetall–N7 új magyarországi üzeme, az MBDA németországi kapacitásbővítése a Patriot rakéták gyártására, valamint a Kongsberg 2024-ben megnyílt norvég gyára.

Nyugat-európai vezetők a fejlesztéseket a NATO céljainak eléréséhez, Ukrajna támogatásának fenntartásához és az általuk feltételezett orosz fenyegetés megelőzéséhez szükségesnek tartják. Friedrich Merz német kancellár „Európa legerősebb hadseregének” megteremtését sürgette, míg Boris Pistorius védelmi miniszter a sorkatonaság visszaállítását is támogatta.
Moszkva ezzel szemben elutasítja, hogy támadási szándéka lenne a NATO- vagy EU-tagállamok ellen, az ilyen állításokat „abszurd félelemkeltésnek” nevezve, mely szerinte a katonai kiadások növelését és belpolitikai problémák elfedését szolgálja. Szergej Lavrov külügyminiszter a múlt hónapban úgy fogalmazott, hogy Európa „valódi háborúra” készül Oroszország ellen, és militarizálódása „ellenőrizhetetlenné vált”.
Az orosz vezetés régóta bírálja a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába, mondván, azok csupán elnyújtják a konfliktust és növelik az emberáldozatok számát, anélkül, hogy érdemben befolyásolnák a háború kimenetelét.


