Új tiltakozási, tüntetési ürügyet találtak a balliberálisok, ezúttal a kulturális minisztérium közösségi oldalán közzétett bejegyzés miatt, ahol felteszik a kérdést, vajon mit tartanak az emberek fontosabbnak, a műemlékek felújítását, a kulturális örökség megőrzését vagy az LGBTI+ projektek támogatását, s egyben erről szóló társadalmi vitára szólítanak fel.
A minisztérium indoklása szerint az államilag támogatott projekteknek világos vízióval kell rendelkezniük arról, milyen célt követnek, mennyire szolgálják a társadalom javát és mit adnak az ország lakossága számára.
„Az LGBTI+-közösségek projektjei támogatásának leállítása heves érzelmeket váltott ki és negatív reakciók hullámát keltette. A demokráciát az esélyegyenlőség jellemzi, ezért teret kívánunk biztosítani arra, hogy az emberek kifejthessék véleményüket a kultúra támogatására szánt összegek elosztásával kapcsolatban. Közismert a kultúrára szánt összegek hosszú ideje tartó aluldimenzáltsága, ezért gondosan mérlegelni kell, hogy milyen projekteket támogassunk“ – írta a bejegyzésben ezzel kapcsolatban Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter.
Ez a kijelentés azzal együtt, hogy néhány napja jelezte, minisztériuma nem fog támogatást nyújtani a Pride-felvonulásokra, az ifjúság és az aktivisták LGBTI+-témákkal kapcsolatos fejtágítására és hasonlókra, bizonyos körökben komoly vihart keltett.
Ezzel kapcsolatban merészelték hát kérni az emberek véleményét, vajon melyik variációt tekintik fontosabbnak. „A“ variánsként a kulturális műemlékek, a kulturális örökség megőrzését és a művészeti tevékenység segítését jelölték meg, kérve a hozzászólókat, hogy választásukat indoklással együtt tüntessék fel, konkrét példákkal alátámasztva, hogy szerintük milyen pozitívumot jelent ez a társadalom számára.
A „B“ variáns pedig az LGBTI+-akciók támogatása „ahol kiskorúak tanulhatják, hogyan lépjenek fel szexuális tartalmú showműsorokban, szivárványos Pride-on, ahol félmeztelen emberek vonaglanak az utcán“ – olvasható a minisztérium bejegyzésében. Itt ugyanazt kérik az ezt megjelölőktől, hogy indokolják meg, miért ezt a lehetőséget részesítik előnyben, konkrétan milyen pozitívumot, hasznot jelent ez szerintük a társadalomra, illetve konkrétan a gyerekekre, az ifjúságra, felnőttekre nézve“.
A minisztérium hozzáfűzte még, hogy a névtelen és vulgáris bejegyzéseket kérik mellőzni, azokat törlik.
„Azoknak a véleményét szeretnénk megismerni, akik névvel vállalják azt, s kizárólag a tárgyra szorítkozó, sértegetésektől mentes véleménynyilvánítást várunk mindkét álláspont képviselőitől“ – tették még hozzá.
Talán mondanunk sem kell, hogy a nép véleményét ilyen módon megismerni és méltányolni kívánó kezdeményezés mély felháborodást keltett az ellenzéki Progresszív Szlovákia mozgalom máskor a demokrácia alapelveinek betartásáért oly hevesen ágáló táborában. Elnöke, Michal Šimečka szerint a kulturális tárca aláveti magát Šimkovičová nyomásának és ízlésének.
„A kulturális tárcától elvárnám, hogy támogatja a kultúrát, beleértve a társadalmi vitakultúrát is. A támogatások elosztásáról szóló vitának a minisztériumon belül, szakmai fórumokon kell zajlania, nem pedig homofób elfogultságú pszeudo-ankétokon a közösségi hálón“ – kelt ki magából Šimečka. S felháborodásában ezt egy további oknak tekintette, hogy újabb csütörtöki ellenzéki tüntetéseikre hívja az embereket.
„Annak, aki ezt a tárcát irányítani akarja, a lehető legszélesebb összefüggéseiben kell értelmeznie a kultúrát, ismerni annak különböző formáit és szereplőit, mélyebben értelmezni a sokszínűségét és sokféleségét, valamint társadalmi hozadékát. A liberális demokrácia alapelve a kisebbségek jogainak védelme és a többséggel szembeni arányosság elvének betartása” – állítja a mozgalom.
Nos, ez rendben is lenne, ha a balliberális pártok számára a demokrácia alapelveinek betartása és a különböző kisebbségek jogvédelme nem addig lenne csupán fontos, amíg ez nem ellenkezik a saját, illetve a brüsszeli fősodor elvárásaival, amint azonban bármi is ellentmond ennek, a demokrácia máris másodlagossá válik számukra. S mivel Brüsszelben most mindennél fontosabb az LGBTI+-jogok érvényesítése, mi több, mindenek fölé helyezése, ezért szerintük nem kell erről a közvéleményt kutatni, nehogy az internet népe véletlenül a kulturális örökség megőrzését támogatásra méltóbbnak tartsa, mint a szivárványos felvonulást, vagy a kisgyermekek genderideológiai tudnivalókkal történő felvértezését.
Márpedig ez az erőszakos propaganda többet árt a LGBTI+-közösségek tagjainak, mint használ.
Persze az oly nagyon progresszívek számára valahol ez is másodlagos szempont.
