Egy vezető német kutatócsoport megerősítette, hogy a Covid–19 elleni mRNS-alapú „vakcinák” DNS-szennyeződést tartalmaznak, amely rákkeltő kockázatot hordozhat. A megállapítás egy átfogó vizsgálatból származik, miután több jelentés is veszélyes mértékű DNS-maradványra utalt a Pfizer mRNS-injekcióiban. Szakértők régóta figyelmeztetnek a jelenségre, a mostani kutatás azonban fejlettebb módszerekkel, megbízhatóbb mennyiségi kimutatással dolgozott, és így eddig a legjelentősebbnek tekinthető.
Ahogyan azt a Slay News korábban megírta, több vezető tudós szerint a Covid-oltottaknál tapasztalt halálos daganatok megugrásában szerepet játszhatnak az mRNS-injekciókban kimutatható DNS-töredékek.
A vizsgálatot Jürgen O. Kirchner, hamburgi független kutató és Brigitte König, a Lipcsei Egyetem professzora vezette. Eredményeiket a Preprints felületén tették közzé (cikkoldal, PubMed-tételezés). A szerzők feltételezése szerint több Pfizer-széria maradvány-DNS-szintje messze meghaladja a hatósági biztonsági küszöböket.
A fiolákat fejlett Qubit-alapú fluoreszcens mérésnek vetették alá a DNA High Sensitivity Assay protokollja szerint (gyártói útmutató: Thermo Fisher). A töredékhossz-eloszlást Agilent 2100 Bioanalyzer műszerrel vizsgálták (Agilent termékoldal).
Kirchner és König részletesen megvédte 2024 májusában publikált módszertani dolgozatát is, amely Qubit-fluorometriával kvantifikálta a maradvány-DNS-t a Pfizer-oltásokban (PubMed). A szerzők több, velük vitatkozó állítást is cáfolnak, köztük Kaiser és mtsai (2024–2025) érvelését, amely szerint a magas mRNS-koncentráció „felülmérte” a DNS-szintet.
Független laborvizsgálatok több Pfizer-tételben plazmid DNS-t mutattak ki 12–17,8 ng/µL tartományban, ami messze meghaladja az Európai Unió jogi küszöbét (0,033 ng/µL dózisonként). A kutatók szerint ez nagyjából 300–500-szoros túllépést jelent. A Qubit-mérésnél az RNS-interferencia elhanyagolhatónak bizonyult (1 ng/µL alatti), a műszer ±15%-os pontossági sávján belül maradt, így az eredmények ellentmondanak Kaiser és munkatársai korábbi megfelelőségi állításainak is.
Alábecsülték a Pfizer mRNS-oltásaiban kimutatható DNS-szennyezés mértékét
A mostani szerzők szerint a korábbi becslések nem validált extrakciós eljárásokra — például fenol-kloroformos kivonásra és etanol-precipitációra — támaszkodtak, amelyek köztudottan alulbecsülik a tényleges DNS-tartalmat. A Qubit-rendszer specificitását a gyártói dokumentáció és a standard-hozzáadási kísérletekkel végzett belső validáció egyaránt alátámasztotta (részletek: Thermo Fisher kézikönyv).
A megállapításokat egy 2024 decemberi amerikai FDA-laboratóriumi vizsgálat is erősítette, amely Pfizer-tételekben a hatóság 10 ng/dózis küszöbéhez képest 6–470-szeres DNS-maradványt jelzett — erről a Slay News külön is beszámolt. Ezek együtt komoly kétségeket vetnek fel a vakcinák minőségellenőrzésében használt DNS-mennyiségi módszerek pontosságát illetően, és arra utalnak, hogy az mRNS-termékek DNS-szennyezését rendszerszinten alábecsülték.
A tanulmány újraéleszti a vitát a génalapú termékek — köztük a Covid-oltások — maradvány-DNS-impuritásairól, és sürgető kérdéseket vet fel a szabályozók és a közegészségügyi hatóságok számára. Ha a Kirchner–König-eredmények helytállók és reprodukálhatók, a Pfizer mRNS-oltás nagyságrendekkel lépheti túl a biztonsági határértékeket. A szerzők azzal érvelnek, hogy az alternatív mérési technikák csökkentik a kimutatott szennyezést, mert hibás extrakciókra és módszertanilag gyenge feltevésekre épülnek — ami rávilágít a nukleinsav-alapú vakcinák szabványosítási és hatósági felügyeleti hiányosságaira.
A korábbi FDA-tanulmány kapcsán Kevin McKernan, a Humán Genom Projekt korábbi igazgatója „időzített bombának” nevezte az eredményeket. McKernan szerint a plazmid DNS-töredékek lipid nanorészecskék segítségével a sejtek citoplazmájába juthatnak, és túlaktiválhatják a cGAS–STING útvonalat, amely a veleszületett immunválasz kulcseleme (áttekintés a cGAS–STING szerepéről: PubMed). Úgy vélte, ennek krónikus aktiválása paradox módon a daganatnövekedést is táplálhatja; az ismétlődő Covid-emlékeztetőkben jelen lévő idegen DNS pedig idővel fokozhatja a kockázatot.
Az FDA-tanulmány során a DNS-töredékek között az SV40-promóter nyomait is észlelték. Noha a szerzők „nem replikációképesnek” minősítették ezeket, McKernan vitatta a következtetést, rámutatva: a fragmensek működésképtelenségének kijelentéséhez emlőssejtes transzfekcióra és teljes szekvenálásra lett volna szükség.
A Slay News egy korábbi cikke szerint McKernan a közelmúltban nyilvánosan is figyelmeztetett, miután bostoni laborjában Covid mRNS-oltás nyomaira bukkant gyors lefolyású („turbo”) daganatokból származó mintákban. Egy daganat genetikai szekvenciáját a Pfizer mRNS-injekciójához párosította, és állítása szerint egy évvel az oltás után is kimutathatók voltak az oltóanyag komponensei a szövetben.
