Átfogó transzformációs programot jelentett be tavaly év végén a 4iG. A transzformációs program részeként most az űripari és a technológiai érdekeltségeket egy holdingvállalattá vonja össze a Csoport, külön üzletágként. Miért van erre szükség?
Fekete Péter: Ma három iparágat különböztetünk meg a cégcsoporton belül, az informatikai, a telekommunikációs, valamint az űripari és technológiai területeket. Az elmúlt években komoly piaci átrendeződés zajlott Magyarországon, amelyben a 4iG piaci fellépése lényeges szerepet játszott. Első lépésben az IT és az ICT üzletágunkat építettük fel, ahol mostanra a jelenlétünk a többszörösére nőtt, és a legnagyobb informatikai rendszerintegrátorok lettünk minden versenytársunkat megelőzve. A hazai távközlési piacot az Antenna Hungária, a Vodafone, a Digi, és az Invitech felvásárlásával konszolidáltuk, amely mellett Albániában és Montenegróban is domináns piaci szereplővé váltunk.
Harmadik és egyben egyik leginnovatívabb területünk, az űripari és technológiai ágazat, amelytől a jövőben nagyobb teljesítményt várunk. Ebben az iparágban hatalmas növekedési és fejlődési lehetőséget látunk, amelynek köszönhetően már nem csak szolgáltatásokkal, hanem termékekkel és gyártókapacitással is a nemzetközi piacra szeretnénk lépni. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy ernyővállalat, a 4iG Space & Technology Zrt. alá rendezzük ezeket a kompetenciáinkat. Az új holdingvállalat megbízott vezérigazgatója Sárhegyi István elnöki kabinetfőnök lesz, így az ágazat felépítése, a jövőbeli hazai és nemzetközi szakértőkből álló menedzsment kiválasztása a csoport elnökének felügyelete alá kerül.
Az űripar és technológia üzletágat most egy akvizícióval is megtámogatja a 4iG Csoport, bejelentették, hogy megveszik a REMRED 45 százalékos részesedését. Mit lehet tudni erről a vállalatról, milyen kompetenciákkal erősítheti a 4iG Csoport jelenlétét az iparágban?
F.P.: A REMRED több mint 50 éves szaktudást hasznosít az alacsony pályás műholdak és komponensek, alrendszerek, rendszerek tervezésében és gyártásában is. Jelenleg közel 100 főt alkalmaz és komoly beszállítója mind a NASA-nak, és az Európai Űrügynökségnek, olyan űrprogramokban, mint az új, emberes holdraszállást jelentő Artemis, a Comet Interceptor vagy a marsi kőzetminták földi visszajuttatását célzó program. A REMRED Martonvásáron űrtechnológiai központot hoz létre, amely alkalmas lesz akár 400 kg tömegű műholdak fejlesztésére és összeszerelésére is. Tehát a REMRED 45 százalékos részesedésének megszerzése egy nagyon fontos lépcső számunkra, ugyanis szeretnénk mind a geostacionárius (GEO), mind az alacsony földkörüli pályán (LEO) keringő műholdas területeken bizonyos szintű gyártókapacitással is megjelenni. Ez azt is jelenti, hogy eddig mint szolgáltató vállalatcsoport működtünk, azonban mostantól kezdve tevékenységi körünk bővül, megnyílik számunkra az út a hazai és nemzetközi gyártói piacok felé is.
Milyen eszközök, leányvállalatok tartoznak majd az új űripari és technológiai leányvállalat alá?
F.P.: Ebben a vállalatban csoportosítunk mindent, ami az űripari, műholdas, a drón vagy antidrón, illetve a honvédelmi digitalizációhoz kapcsolódó projekteket érinti. Azzal, hogy egy ernyővállalat alatt csoportosítjuk ezeket a cégeket (Rotors and Cams, RaC Antidrone, Hungaro DigiTel, a Spacecom, a CarpathiaSat, REMRED), hatékonyabban ki tudjuk majd használni a vállalatok közötti szinergiákat és szélesebb szolgáltatási spektrummal lehetünk majd jelen a potenciális ügyfeleknél.
A 4iG-ra mindenkik úgy gondol, mint egy telekommunikációs és informatikai óriásvállalatra. Mi hozta meg az áttörést, amikor a 4iG úgy döntött, hogy van keresnivalója az űriparban?
F.P.: Négy éve leányvállalatunk, a CarpathiaSat elnyerte a magyar geostacionárius pályaszakasz hosszú távú üzemeltetését. Ekkor kezdtünk el dolgozni a magyar műholdprogramon, amit a műholdak üzemeltetésében jelentős tapasztalatokkal rendelkező partnerrel, az izraeli SpaceCom-al együtt tervezünk megvalósítani. Részben azért, mert Izraelnek és Magyarországnak a Nyugati 4-es hosszúsági fokon találhatóak geostacionárius frekvenciái, és évtizedek óta a SpaceCom üzemelteti, illetve tulajdonolja az ezen a pályaszakaszon működő Amos3 műholdat. Ezért döntöttünk 20 százalékos kisebbségi részesedés megvásárlásáról a SpaceComban, és ezért folytatunk aktív párbeszédet a vállalat adósságrendezéséről is a vállalat menedzsmentjével és a társaság hitelezőivel. A folyamat lezárását követően szeretnénk a 20 százalékos tulajdonunkat tovább növelni.
Mik a rövid távú és hosszabb távú célkitűzések a Space & Technology üzletágban, és a cégcsoportban betöltött szerepet illetően?
F.P.: Legkésőbb 2027 elejéig szeretnénk egy új műholdat geostacionárius pályára állítani, ami már magyar műhold lesz, többségében a 4iG Csoport tulajdonában.
A műholdas iparágban hosszú ciklusok vannak. Az, hogy egy műhold a tervezéstől a megvalósításig eljusson, majd feljusson a világűrbe is, és szolgáltatni tudjon, több éves időtávot vesz igénybe.
A mostani geopolitikai helyzetben a műholdas kommunikációnak még nagyobb jelentősége van, hiszen ez a legbiztonságosabb csatorna. Ha a földi infrastruktúrával, mind a mobil, mind a vezetékes infrastruktúrával probléma van, akkor a műholdas tud redundáns szolgáltatást biztosítani, például vészhelyzeti kommunikáció esetében.
Nem csak mobil, de földi vezetékes és műholdas kommunikációban is domináns szereplőkké kívánunk válni a régióban, és a kommunikációs szolgáltatások mellett elkezdjük felépíteni a tudásalapú termékportfóliónkat is. A termékek tervezése, gyártása felé is nyitni szeretnénk, és a REMRED akvizíció ebben a folyamatban egy lényeges állomás. Ezzel tudjuk megvalósítani a vertikálisan integrált technológiai vállalati működést.
Hogyan támogatja egymást az informatikai és távközlési üzletágak és az űripari/technológiai üzletág, hogyan lehet kiaknázni a szinergialehetőségeket?
F.P.: Az informatika, távközlés, űripar és technológiai eszközök fejlesztése és gyártása közötti szinergiák számos területen megmutatkoznak, mivel ezek az iparágak egymásra épülő technológiákat és innovációkat használnak. Az adatátvitel és kommunikáció, a navigáció és pozicionálás, a távérzékelés és adatgyűjtés, illetve adatfeldolgozás, a mestereséges intelligencia és gépi tanulás, vagy a kiberbiztonság mind olyan területek, amelyek a vállalatcsoport különböző tagvállalataiban meglévő know-how és szaktudás felhasználásával belső piacot teremthetnek, vagy kapcsolt szolgáltatásként is értékesíthetőek harmadik fél számára.
Pénzügyi szempontból, ez egy erősen növekvő terület, jó profit marzsokkal. A Hungaro DigiTel gyakorlatilag a cégcsoporton belül a legmagasabb profittermelő képességgel bír, de ez igaz a SpaceComra is, mind a két cégnél 50 százalék feletti EBITDA-marzs jellemző. Azzal, hogy elindulunk a termékértékesítés irányába, tovább növekszik a „recurring” típusú bevételáram a cégcsoporton belül.
Sárhegyi István: A 4iG Space & Technology divízióját kontextusba kell helyezni olyan értelemben is, hogy a geopolitikai helyzetet látva egyre fontosabb – nem csak nemzeti és állami szinten, de nemzetközi, szövetségi szinteken is -, hogy az űripari fejlesztések, vagy autonóm légi járművek fejlesztése, a védelmi kompetenciák digitalizációja saját képességekké váljanak. A célunk, hogy a rendelkezésünkre álló know howra építve egy olyan piaci pozíciót tudjunk kiépíteni, ami kivételes a régióban és európai szinten is. Nincs még egy olyan vállalatcsoport, amely az IT és a telekommunikáció mellett ezekkel a technológiákkal is foglalkozik, és nem csak szolgáltatói, hanem gyártói oldalról is. A telekommunikációs cégeknek is van műholdas szolgáltatása, de nem feltétlenül rendelkeznek a műholddal, és nem feltétlenül gyártják őket. Magyarországon magánvállalatként, az állam mellett jelentős szerepet tudunk játszani a hazai védelmi ipari kérdésekben is. Együtt szeretnénk működni K+F területeken az egyetemi, kutatóintézeti világgal, ugyanúgy a pénzügyi befektetőkkel ezen a területen, mint ahogyan a helyi, magyar vagy nemzetközi kkv-kal is.
Mekkora súlya lesz az üzletágnak a cégcsoportban alkalmazotti létszám, bevétel, eredménytermelő képesség alapján?
S.I.: A REMRED-del kiegészülve egy 300 főt meghaladó csoportról beszélhetünk, ami a jövőben tovább növekedhet. Az iparág súlyát és jelentőségét jól mutatja a vállalatcsoporton belül a tavaly novemberben a Rheinmetall-al közösen bemutatott középtávú stratégiánk. Az űripar, a védelmi digitalizáció, az autonóm repülőgépek gyártása, illetve a drónelhárítás területén a tervezett együttműködésünktől 1,7-2,3 milliárd euró bevételt várunk az elkövetkező 5 évben. Ezt az árbevételt nagyságrendileg 300 munkatárs termelheti meg, ami jól mutatja, hogy mekkora hozzáadott értéket jelenthet ez a terület. Kevés létszámmal nagy árbevételt lehet elérni, magas profitmarzs mellett.
Milyen termékeket, szolgáltatásokat fog kínálni az űripari üzletág, mik a fő fejlesztési területek?
S.I.: Az űripar az egyik legérettebb portfóliórészünk. Nem csak csoportszinten, de az űriparon belül is cél a vertikális integráció, a tervezéstől a gyártáson át a tesztelésig, az üzemeltetésig legyen szó geostacionárius, vagy alacsony föld körüli pályán keringő műholdról. Ezen felül a műholdakból származó adatok feldolgozásával, illetve szolgáltatásként való értékesítésével egy teljes vertikumot lefedünk. Ennek egy fontos lépése a megállapodás a REMRED-del, a vállalatnál ugyanis folyamatban van egy beruházás Martonvásáron: egy európai szinten egyedülálló, moduláris technológiából felépülő űripari csarnok épül, ahol a gyártás és a tesztelés egy helyen valósul majd meg, energia- és költséghatékony módon. Ezt a beruházást egy kétéves tervezési szakasz előzte meg, és tisztán magyar know how-n alapszik. A másik példa a Hungaro DigiTel, amely az űripar földi kiszolgálója, ott is több évtizedes tapasztalat gyűlt össze mind műholdas kommunikáció, mind ehhez hasonló technológiák területén. Itt tetten érhetünk egy szinergiahatást, az adatszolgáltatás és az adatok feldolgozása ugyanis a 4iG informatikai világából érkezik, amikhez kapcsolódóan már voltak korábban is teljesített projekjeink, és ezt a tapasztalatot tudjuk most az űriparban is hasznosítani. Ugyanez igaz a telekommunikációs szinergiára, ugyanis a tervezett geostacionárius műhold kommunikációs szolgáltatásokat nyújt majd, amivel a földi kiszolgálásban már van tapasztalat, sőt, ügyfélkörrel is rendelkezünk.
Az űripar az egyik terület, de működnek a 4iG csoporton belül a védelmi iparhoz köthető vállalatok is, amelyek szerepe a jelenlegi geopolitikai helyzetben felértékelődhet. Itt milyen tervek vannak?
S.I: Az űripar mellett, drónfejlesztéssel, drónvédelemmel és a védelmi digitalizációval is foglalkozunk, és ezek a vállalataink is a 4iG Space&Technology portfóliójába tartoznak majd a társaság bejegyzését követően. Ezekkel a technológiákkal nem csak azért foglalkozunk, mert önmagukban jövedelmezőek és izgalmas technológiák, de a mai geopolitikai helyzetben azt látjuk, hogy a védelmi digitalizáció és az űripar jelentősen felértékelődött. Példának vehetjük Ukrajnát, aki Starlinket használ a kommunikációhoz és az amerikai Maxar műholdakat a földmegfigyeléshez, tehát az ország kitettsége jelentős a külföldi szolgáltatók irányában. Mi viszont nem csak szolgáltatni, hanem gyártani is szeretnénk ezeket az eszközöket, illetve részben már ma is gyártjuk a portfóliónkhoz tartozó vállalatokon belül.
A drónok kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a polgári életben és az újfajta katonai stratégiákban, mind támadó, mind pedig védekező műveletek esetében. Az önállóan működő légi járművek kifejlesztésében és előállításában saját know-how-al és kompetenciákkal rendelkezünk. A Rotors and Cams a merevszárnyú drónoktól kezdve a multirotoros drónokig szép vertikumot fed le, és ezt a portfóliót a jövőben tovább bővítenénk. A drónvédelem, arról szól, hogy lokálisan, hogyan lehet megvédeni kritikus infrastruktúrákat a támadó drónokkal szemben. Ezt a tevékenyéget a csoporton belül a RAC Antidrone végzi. A célunk már rövid távon is az, hogy a vállalat nemzetközi kooperációban, nemzetközi beszállítókkal végezzen el drónvédelmi feladatokat és beruházásokat.
A negyedik terület a védelmi digitalizáció, ami a hazai honvédségnek és védelmi erőknek a digitális világba való belépését segítheti és az azon belüli kommunikációt és az eszközök összekötését. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy a hadseregek saját nemzeti képességeket használnak arra, hogy digitalizálják haderejüket. Ennek számos indoka van a szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéskörön túl is. Többek között az, hogy saját elvárásaiknak megfelelő és személyre szabott megoldásokat fejleszthetnek ki, a saját digitalizációs törekvések ösztönzik a helyi kutatás-fejlesztést és képzést, így tovább katalizálva a digitalizáció fejlődését.
Milyen szerepet kap a 4iG stratégiai partnere és kisebbségi tulajdonosa, a Rheinmetall az új leányvállalatnál?
F.P: A Rheinmetall nagyon fontos stratégiai befektetőnk. A német védelmi ipari nagyvállalat 25,1%-os tulajdonos a 4iG-ban, és nem csak mint pénzügyi befektető, hanem együttműködő partnerként is számos területen jelen van a cégcsoporton belül. Az egyik fontos kapcsolódási pontunk a közösen alapított informatikai vállalat, a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft., amit azért hoztunk létre, hogy felépítsük a Rheinmetall hazai és nemzetközi informatikai üzemeltetési szolgáltatóját, elsősorban a civil területen. A társaság hamarosan irodát nyit Németországban, a Rheinmetall központjában is. Emellett jelentős együttműködési potenciált látunk, például a drón és drónvédelem illetve az űripar és műholdak területein is. Erről szólt a tavaly novemberben Németországban, a Rheinmetall részvényeseinek bemutatott közös stratégiánk.
Nemrég bemutatták a ProTar F4J légvédelmi célrepülő rendszert, belépve ezzel a katonai célú drónok piacára. Mikor kerülhet sor csapásmérő drónok, kamikaze drónok fejlesztésére? Tervben van ilyen eszközök fejlesztése?
F.P.: Mi elsősorban ipari és védelmi célú eszközök fejlesztésével foglalkozunk, ugyanakkor az elmúlt időszakban nemzetközi megkeresést is kaptunk meglévő katonai technológiák továbbfejlesztése kapcsán, amit meg fogunk vizsgálni.
Az űriparról viszonylag keveset hallani Magyarországon, hogy néz ki a piac, kik a nagy versenytársak? Jöhetnek újabb akvizíciók a 4iG-nál, hasonlóan ahhoz, ahogy a távközlési iparágat is felépítette a cégcsoport?
S.I.: Ez a terület akvizíciók által, és organikusan is fejlődhet a jövőben, nyitottak vagyunk mindkét lehetőségre. Magyarországon az űripar most kezd igazán fejlődni, a REMRED akvizíciója is egy nagy mérföldkő, a magyar űrtörténelem legnagyobb ilyen típusú befektetése. De nem csak magyar viszonylatban, közép-európai és európai szinten is meghatározó beruházást készítünk elő, nemzetközileg is nagy figyelem övezi a 4iG terveit.
Mi az űriparon belül gyártói szinten nagyságrendileg a 400 kg-os műholdak és űreszközök piacát célozzuk. Konstellációban gondolkodunk, ami műholdflottákat jelent. Maga a földi kiszolgálás és az adatfeldolgozás nagyobb területeket is lefed, de a gyártói, tesztelői funkcióban ez lesz a fókusz. Ennek oka, hogy 2010 óta, amióta egyre inkább újrahaszosítható rakétákat használunk, a költségek lecsökkentek, így a kisebb műholdakat is megéri felbocsátani az alacsony földkörüli pályára. Inkább rövidebb élettartamú, kisebb műholdakat bocsátanak fel, amit a nagy gyártók nehezen követnek le, a méretgazdaságosság miatt. Eddig egy konszolidált űripari piacról beszéltünk, ami azt jelenti, hogy pár nagy szereplő uralta a globális űrpiacot, és ennek megfelelően nagy műholdakra rendezkedtek be gyártói oldalról is, nagy energiaigényű gyárakkal. Viszont a kis műholdak gyártásához nem éri meg „beindítani” a gyárat, ezért mi olyan beruházást tervezünk Martonvásáron megvalósítani, ami kifejezetten erre az eszközméretre lő, energiahatékonyan, költség optimalizálva, ami nagy versenyelőnyt biztosít a nagyvállalatokhoz képest. Jellemzően az Airbus-szal, a Thales-szel, az OHB-val versenyzünk, de a régióban is kezdenek kinőni a versenytársak. A 4iG még időben lépett és tőkeerős nagyvállalatként megvan az a lehetőségünk, hogy a saját gyártókapacitásaink megteremtésével versenyelőnyre tegyünk szert ezen a piacon.
A munkaerőhiány komoly fejtörést okozott az utóbbi években az informatikában és a távközlésben is, ami a 4iG két stratégiai területe, mi a helyzet az űriparral és a védelmi szektorral? Fog találni elegendő munkaerőt a vállalat a növekedési tervek megtámogatására?
F.P.: Ez egy nagyon pici iparág Magyarországon. Megnéztük a kis (maximum 400kg) műholdakra specializálódott vállalatokat, a REMRED-en kívül gyakorlatilag ilyen jelentős szakmai tapasztalattal és szakembergárdával rendelkező vállalat itthon nem létezik.
S.I.: Nagy igény van arra, hogy tovább növekedjünk HR-szempontból és ezt szolgálja az együttműködési szándék az egyetemekkel, mert az utánpótlás az a pool, ahonnan szeretnénk középtávon kinevelni a saját szakembereinket. Egy olyan környezetet és technológiai kihívást akarunk teremteni, amely vonzó a fiatal szakemberek számára is.
A globális piacra lépést célozza a 4iG mindegyik stratégiai területen, melyik régióra lő az űripari/technológiai üzletág? Kik lehetnek a nagy ügyfelek?
S.I.: A technológiából következően B2B és B2G szegmensekről beszélgetünk. Szeretnénk mindegyik területen bekapcsolódni a nemzetközi, globális értékláncokba, akár együttműködésben globális nagyvállalatokkal és szereplőkkel, továbbá célunk az, hogy ezeket a termékeket, ezeket a képességeket és technológiákat exportálni tudjuk más területekre is.
F.P.: Olyan területre célzunk, ahol azt gondoljuk, hogy értéket tudunk teremteni, illetve olyan szolgáltatások és termékek irányába megyünk, amelyek folyamatos és recurring tipusú árbevételt tudnak biztosítani, ami fontos befektetői szempontból.
Képek forrása: Portfolio / Mónus Márton
