Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a bérnövekedéssel kapcsolatos megjegyzései fokozott befektetői spekulációkat váltottak ki a korai kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Lagarde arra utalt, hogy a bérnövekedés, amely az infláció dinamikájának egyik kulcstényezője, a lehűlés jeleit mutatja. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris döntéshozók inkább várják meg a tényadatokat, mielőtt lépnek
Az EU-ban a hosszadalmas ágazati bértárgyalások miatt a bérek növekedése lassabb volt, mint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Lagarde rámutatott, hogy az EKB valós idejű adatai 4,7%-os éves bérnövekedést jeleznek, ami a közös valutaövezet történetének leggyorsabb ütemét jelenti.
Mivel a munkavállalók 40%-át érintő kollektív szerződések 2024-ben lejárnak, az EKB az elkövetkező hónapokban döntő fontosságú információkat vár az inflációs nyomásról.
Az elmúlt hetek enyhén lassuló inflációs adatainak ellenére Lagarde óvatosan optimista marad egy olyan forgatókönyvvel kapcsolatban, amelyben a bérek lassabban nőnek, így nőhet a fizetések vásárlóereje. Az EKB házon belüli nyomkövetője stabilizált bérnövekedést jelez. Egy felmérés szerint idén várhatóan 5,3%-ról 4,4%-ra lassul a bérnövekedés, ami összhangban van az EKB 2%-os inflációs céljával.
Míg egyes monetáris döntéshozók már elkezdenék a lazítást, Lagarde szerint nem olyan sürgős, hogy lépjenek, inkább megvárják az első negyedévi béradatokat. Az EKB továbbra is figyelemmel kíséri a vállalati profitokat, a szolgáltatói szektor inflációját, az energiaárakat és a háztartások energiaszámláit befolyásoló költségvetési döntéseket.
Elemzők azonban úgy vélik, hogy az EKB az átfogó béradatokra támaszkodva júniusig várhat, mielőtt kamatcsökkentést fontolgatna a szakszervezeti követelésekkel és a vállalatok esetleges munkaerő-felhalmozásával kapcsolatos tartós aggodalmak közepette. Több szakértő figyelmeztet is, hogy a béremelkedés jóval gyorsabb lehet, mint azt a központi bank reméli.
