Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy az ország feloldja a 500-5500 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi indítású ballisztikus és cirkáló rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozását
– közölte a Radio Free Europe/Radio Liberty.
Az 1987-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött szerződés eredetileg megtiltotta az ilyen típusú rakéták használatát, de a megállapodás 2019-ben hivatalosan lejárt. Ezt követően Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem telepít elsőként ilyen rakétákat, hacsak az USA nem teszi meg ugyanezt. Most Moszkva megváltoztatta álláspontját: feloldotta a korlátozást, a Nyugatot hibáztatja, és az európai, valamint ázsiai-csendes-óceáni térségben lévő amerikai rakétákra hivatkozik fenyegetésként. A hivatalos indoklás szerint a döntés a „kollektív Nyugat lépései” miatt született, amelyek a Kreml szerint „destabilizálják a határrégiók helyzetét”.
Az orosz külügyminisztérium elismeri, hogy megszűntek a feltételek az ilyen fegyverek telepítésére vonatkozó egyoldalú moratórium fenntartásához
– áll a közleményben. A nyugati államok már 2019-ben azt állították, hogy Oroszország de facto megsértette a megállapodást – a fő bizonyíték a 9M729 rakétarendszer volt, amely az USA és a NATO szerint 500 kilométernél nagyobb hatótávolsággal rendelkezik. Moszkva tagadja ezt, de a valóság mást mutat: a rakéták léteznek, és most a Kreml hivatalosan is elismeri, hogy készen áll telepíteni azokat. Ez
a lépés új fegyverkezési versenyt indíthat el és fokozhatja a biztonsági kockázatokat nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára.
2024 novemberében Oroszország egy 9M729 rakétát indított Dnyipro városa ellen, ami a vitatott, „Oresnyik” kódnéven is ismert rendszer első megerősített harci bevetése volt. A rakéta hat robbanófejjel volt felszerelve, amelyek mindegyike képes független célzásra. Az okozott kár mértéke nem ismert.
