Állami vállalatok alkalmazottjainak tüntetései, köztisztviselők demonstrációi és az ország különböző pontjain megszervezett sztrájkok – úgy kezdődött az új, június 23-án hivatalba lépett román kormány második hete, ahogyan az első hét befejeződött: az állami szférában zajló tiltakozási hullám ugyanis már napok óta tart Bukarestben és az ország különböző pontjain. Spontán munkabeszüntetés volt hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség hivatalaiban az új kormány által tervezett, a közszférát érintő megszorítások miatt. Július elsején pedig pár tucatnyian még a pénzügyminisztériumban is sztrájkoltak, és tárgyalásra hívták a tárcavezetőt, Alexandru Nazarét is.
A miniszter szóba állt ugyan a sztrájkolókkal, de érdemi egyeztetésekről nem volt szó. A frissen hivatalba lépett tárcavezető ugyanakkor pár óra múlva közölte: az elmúlt héten felmérte a helyzetet, és egy sérülékeny román gazdaságot, illetve „ingatag költségvetési alapokat” talált. Szerinte fejlődő gazdaságról beszéltek korábban, de Románia a fogyasztásból növekedett, mégpedig olyan fogyasztásból, amit nem engedhettek volna meg maguknak, hiszen azt hitelekből finanszírozták.
A kormányfő kijelentette, hogy ha nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akár fizetésképtelenné is válhat az ország, leminősíthetik a bóvli kategóriába. Ezen felül az európai támogatások is veszélybe kerülnének. „Brutális recesszióba kerülnénk, ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, amit jelenleg nem engedhetünk meg magunknak” – jelentette ki.
A cél az óriási mértékű – 2024-ben 9,3 százalékos – deficit csökkentése. Az új kabinet idén a hétszázalékos hiányt célozza meg, ami igen ambiciózus terv, mivel időarányosan jelenleg – 2025 júliusában – rosszabbul áll a román költségvetés, mint tavaly ilyenkor.
