Húszi lázadók jemeni katonai célpontjait bombázta a brit és az amerikai légierő. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint nem maradhatott büntetlenül, hogy az Irán által támogatott lázadók hónapok óta egyre intenzívebben támadták a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának számító Vörös-tengeren áthaladó nemzetközi áru- és nyersanyagszállító hajókat – írja az Infostart.
A légitámadás elsősorban a húsziknak azt az infrastruktúráját célozta, amivel azok képesek a vörös-tengeri hajóforgalmat fenyegetni. A húszik október vége óta szisztematikusan támadják a Szuezi-csatorna felé tartó, illetve onnan visszafelé a Távol-keletre vagy Indiába irányuló hajóforgalmat arra hivatkozva, hogy ezek mind Izraelbe mennek – mondta Kaiser Ferenc.
A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM DOCENSE KIEMELTE, HOGY AZ ÉJSZAKÁRA IDŐZÍTETT TÁMADÁS UTÁN A BRITEK ÉS AZ AMERIKAIAK IS SIETVE AZT KOMMUNIKÁLTÁK, HOGY ÍGY LEHETETT CSÖKKENTENI A POLGÁRI LAKOSSÁG VESZTESÉGEIT.
A Ciprusról felszálló brit Eurofighter Typhoon vadászbombázók olyan bázisokat támadtak, ahonnan korábban a húszik pilóta nélküli felderítőeszközöket indítottak, az amerikai gépek pedig a hajók nyomon követésére használt lokátor állásokra, és ballisztikus rakétakilövő állomásokra lőttek – írja az Infostart.
A szakértő úgy fogalmazott: elsősorban a katonai infrastruktúra a megsemmisítése volt a cél, mert azok már olyan szintű fenyegetést jelentenek az Európát Távol-kelettel összekötő létfontosságú kereskedelmi útvonalra, hogy már a nagy hajózási vállalatok közül egyre többen mondták Afrika megkerülését tervezték.
EZ KÉT-HÁROM HÉTTEL NYÚJTANÁ MEG AZ ÁRUK CÉLBA ÉRKEZÉSÉNEK IDEJÉT, AMI AZ EGÉSZ GLOBÁLIS ELLÁTÁSI LÁNCOT FENYEGETI.
Kaiser Ferenc kiemelte: a felkelő csoportokat Irán támogatja, Jemenben nincs meg a harci eszközök gyártásához szükséges infrastruktúra, a harcolók kiképzését pedig az iráni iszlám forradalmi gárda emberei végzik, akik közül az amerikaiak által 2020-ban felrobbantott Kászim Szulejmani tábornokot emelte ki. Hozzátette, hogy az arab világ többsége szunnita, és a síita húszi lázadók ellen a Szaúd-Arábia által vezetett Öböl-menti országok koalíciója is egy elhúzódó háborút viselt.
A térség első számú politikai és katonai hatalma, a közel 100 milliós lakosságú Egyiptomnak pedig a felére esett vissza a Szuezi-csatornából befolyó bevétele. A szakértő hozzátette: Kínának is kedvez, hogy szétlőtték a lázadók hajózást fenyegető infrastruktúráját.
Kaiser Ferenc nem számít a közeljövőben nagyobb katonai beavatkozásra brit és amerikai részről, mivel mindkét országban választások lesznek, így egyikük sem akar egy szárazföldi hadműveletet megkockáztatni. A légicsapások folytatása pedig szerinte attól függ, hogyan reagálnak a lázadók a bombázásra, mert büntetlenül nem folytathatják a hajók elleni akciókat.
