A magyar háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása, ezzel jól állunk Európában. Annál több a probléma maguknak a biztosításoknak a tartalmával: sokszor elavultak, az ingatlanok alulbiztosítottak, a befizetett díjak harmadából lesz csak kárkifizetés, és túl magas a biztosítók piaci koncentrációja. Ezen akar változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium az idén először meghirdetett márciusi egyhónapos felmondási lehetőséggel, néhány hét múlva tehát biztosítók és közvetítők egész sora fog ráállni kifejezetten a lakásbiztosítási ügyfelek átcsábítására vagy megtartási céllal a biztosításuk átdolgozására. Megnéztük, hogy áll a piac a kampány előtt. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Biztosítás 2024 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Tavaly mintegy 190 milliárd forintot költött a magyar lakosság lakásbiztosításra, az első három negyedév adatai 14,7%-os éves növekedést mutattak a befizetett díjakban, ami a nagyjából stagnáló szerződésszám mellett azt mutatja, hogy a biztosítók lényegében utánkövették az előző évi inflációt az évfordulós indexálások során.
Azt még nem tudjuk, hogy ehhez képest mekkora kárösszeg után álltak helyt a biztosítók, de a korábbi években a befizetett díjaknak mintegy egyharmadát fizették csak ki az adott évben kárt elszenvedő ügyfeleknek. 100 forintnyi befizetett díjból 14-24 forintot rögtön elvont az állam biztosítói különadóként (sávos biztosítási + extraprofitadó), 20-25 forint közvetítői jutalék lett a szerződések jelentős része esetében, és nagy átlatban csak 33 forint került vissza az ügyfelekhez. A 2010 óta nem látott viharkárok miatt talán valamivel magasabb, 40% körüli lehetett tavaly ez az arány.
Ha valakinek nem tetszik a meglévő szerződése vagy biztosítója, évente egyszer, az éves évforduló előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal felmondhatja. Az a több mint 50 ezer ügyfél, aki az MNB által minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítással (MFO) rendelkezik, negyedévente teheti ezt meg. Az eddigi felmondási lehetőségek megmaradnak, de egy új felmondási lehetőséget is bevezetett a tavaly február 1-jei rendelet: 2024-től minden év március 1-je és 31-e között extra felmondási lehetőséget kapnak a lakásbiztosítással rendelkezők, mégpedig költségmentesen. Újrakötési kötelezettséggel ez nem jár, de természetesen erősen ajánlott nem biztosítás nélkül hagyni a lakást. Összesen mintegy 3,3 millió szerződő lesz jogosult a lakásbiztosítása lecserélésére.
Az új kampány bevezetésének az előnye, hogy míg a lakásbiztosítási évforduló előtti felmondások szétoszlanak egy teljes évre, a márciusi kampányban intenzív módon hívják fel a piaci szereplők az ügyfelek figyelmét a lakásbiztosításaik gondozásának, megújításának a szükségességére. Különösen persze a kisebb vagy új szereplők, akik a nagyoktól állományt „rabolhatnak” az átkötési lehetőséggel. Eközben azért a nagyok is próbálják nem most mutatni a rosszabbik arcukat az ügyfelek felé. A meglévő lakásbiztosítási állományuk alapján a dobogón a 2022-es adatok szerint az Alfa, a Generali és a Groupama állnak, nem sokkal mögöttük ott az Allianz is, e biztosítóknak lehet a legnagyobb vesztenivalójuk. A lakásbiztosítási szerződések több mint 80%-a ezé a négy szereplőé.
Így vagy úgy, de élénkítheti a kampány a biztosítók és közvetítők közötti versenyt, és csökkentheti az alulbiztosítottságot azoknál, akik tudatosan váltanak, ez a díj aktualizálásával (adott esetben akár csökkentésével) együtt növelheti az ügyfélértéket. Mintegy mellékhatása, de fontos mellékhatása lehet a kampánynak a piaci koncentráció csökkenése, ami az MNB adatai szerint a fontosabb vagyon- és felelősségbiztosítási szegmensek közül éppen a lakásbiztosítások esetében a legmagasabb. Sokan – köztük tudomásunk szerint az MNB is – a kampány sikerét elsősorban a piaci koncentráció csökkenésén fogja lemérni.
Ugyanakkor magában hordozza a lakásbiztosítási kampány annak a kockázatát is, hogy a kötelező biztosítási kampányok 2000-es évekbeli gyakorlatához hasonlóan akár most, akár a következő években túlzott árversenybe kényszeríti a szereplőket. Bár az alacsonyabb díj elsőre jól hangzik az ügyfeleknek, elfedheti annak hátulütőit: például a lakásbiztosítási fedezetek irracionális szűkülését és akár az alulbiztosítottság mint negatív jelenség erősödését is maga után vonhatja. Az utóbbi években egyébként tágult az olló az új lakásbiztosítások és a meglévők éves átlagos díja között: előbbieket 44 ezer forintos átlagos éves állománydíjjal kötötték, utóbbiakért évente 50 ezer forintot az ügyfelek.
Összességében tehát elmondható, hogy akkor lesz sikeres a kampány, ha minden szereplő „rendeltetésszerűen” használja, vagyis a cikkünk bevezetőjében említett fő problémák megoldását segíti vele. Nem feltétlenül cél szektorszinten, de akár a penetráció is növekedhet azáltal, hogy új ügyfelek is megjelenhetnek a figyelemfelhívó kampányok hatására. Az MNB adatai azt mutatják, hogy évente több mint félmillió új lakásbiztosítási szerződést kötünk (döntően a régi helyett), vagyis átlagosan 6-7 évente cseréljük le a lakásbiztosításunkat (nem feltétlenül a biztosítónkat).
Mindazonáltal nem a kampány bevezetése az egyetlen változás, a kormány további változásokról is döntött tavaly:
- jelzáloghitel felvételénél általában kötelező a lakásbiztosítás kötése a bank mint kedvezményezett megjelölésével, ilyenkor az MNB Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kalkulátora alapján kell bemutatni a hitelfelvevőnek, hogy milyen lakásbiztosítások közül válogathat,
- a THM-plafon (aminek amúgy nem a lakáshitelek, hanem a fogyasztási hitelek esetében van effektív jelentősége) meghatározása során a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagyonbiztosításának a díját is bele kell számítani a THM-be,
- a lakóingatlanra határozatlan időre kötött lakásbiztosításokra legfeljebb 20%-os biztosításközvetítői javadalmazást fizethetnek a biztosítók (úgy tudjuk, korábban évi 23-24% környékén lehetett az átlag),
- a biztosítási évforduló mellett minden év márciusában, egy teljes hónapig lehetőséget kapnak arra az ügyfelek, hogy költségmentesen felmondják a lakásbiztosításukat az ügyfelek a rendes felmondás szabályai alapján, és e lehetőségről február 15-éig értesíteni kell minden ügyfelet.
A változások közül az utóbbi kettő tekinthető jelentősnek. A csomag egészének a jelentőségét pedig az is mutatja, hogy a vagyon- és felelősségbiztosítási piac második legnagyobb szegmenséről beszélünk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások után. (Igaz, a szerződésszám alapján utóbbi majdnem kétszer nagyobb.)
A márciusi lakásbiztosítási kampány sikerének a legegyszerűbb indikátora a váltók száma lehet, amellyel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) konferenciáján többször elhangzott:
ILLENE LEGALÁBB 100 EZER VÁLTÓT ELÉRNIE A PIACNAK, EZ ALATT ELSŐSORBAN A BIZTOSÍTÓVÁLTÁSOKAT ÉRTVE, A SZERZŐDÉSVÁLTÁSOK SZÁMA PEDIG TÖBB SZÁZEZER IS LEHET.
A piaci koncentráció és a díjak változás mellett nagy valószínűséggel a szektorszintű kárhányad alakulásán is le fogunk mérni abból valamit, sikerül-e nagyobb ügyfélértéket kicsiholni idén a piacból.
Végezetül sok mindent elárulhat majd a piac mozgásáról az is, hogy az online kötések szempontjából mennyire lesz aktív a piac, változik-e szerkezetileg az értékesítés jellege: az utóbbi időben a lakásbiztosítások mindössze egynyolcadát kötötték tisztán online a ügyfelek, a személyes tanácsadásnak és szakértői hozzáértésnek továbbra is szerepe van lakásbiztosítás kötésénél a döntő többség számára.
