Itt a tömeges nyugdíjkorhatár-emelés, párját ritkítja a magyar Nők40

Egyre több az idős a munkaerőpiacon

Az OECD Pensions at a Glance friss tanulmánya rávilágít egy egyre égetőbb problémára: a 65 éves és idősebb népesség aránya 2022-ben 18% volt, az előrejelzések szerint 2050-re arányuk 27%-ra emelkedik. Mindez változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban is.

Az idősebb korban várható élettartam a legtöbb OECD-országban 2021-től ismét emelkedett, miután 2020-ban átlagosan mintegy fél évvel csökkent. 2012 óta a 65 éves korban várható élettartam növekedésének tendenciája jelentősen, évtizedenként 0,9 évre lassult, az 1990-es évek közepe és a 2010-es évek eleje közötti gyors, évtizedenként 1,4 éves ütemről.

A múltban a politikai döntéshozók legfőbb aggodalma az elöregedés költségvetési hatása és az időskori biztonság finanszírozása volt. Az elmúlt évtizedben azonban világossá vált, hogy a gyorsan öregedő népesség kihívásainak kezelése megköveteli az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának előmozdítását. Ez a Covid után még inkább előtérbe került, mivel a legtöbb OECD-országban számos ágazatban munkaerőhiánnyal szembesültek. Mivel a baby boomerek nagy számban vonulnak nyugdíjba az elkövetkező években, még fontosabbá válik az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének előmozdítása. Ez úgy tűnik, sikerült is, mivel az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája 2019 és 2022 között nőtt, folytatva az ezredforduló óta tartó trendet.

Az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája az OECD-ben 2023 második negyedévében elérte a rekordot jelentő 64%-ot, ami csaknem 8 százalékponttal magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. De még van mit tenni az idősebbek foglalkoztatása kapcsán, ugyanis az életkoron alapuló megkülönböztetés továbbra is gyakori, annak ellenére, hogy azt gyakorlatilag az összes OECD-országban jogszabály tiltja.

A 2000-től, illetve 2019-től megfigyelt foglalkoztatottsági adatokban is kiemelkedik Magyarország:

ITTHON NŐTT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN AZ 55-64 ÉV KÖZÖTTIEK FOGLALKOZTATOTTSÁGA AZ EGYES IDŐTÁVOKON.

Emelkednek a nyugdíjkorhatárok

A jelentés kiemeli, hogy

38 OECD-ORSZÁGBÓL 23-BAN EMELIK A NYUGDÍJKORHATÁRT, AMELY A FÉRFIAK ESETÉBEN ÁTLAGOSAN 66,3 ÉV, A NŐK ESETÉBEN PEDIG 65,8 ÉV.

A hosszabb munkával töltött élet mellett szól az is, hogy növekszik a várható élettartam: ez 1970 és 2021 között az OECD-országok átlagában 4,8 évvel, 2000 és 2021 között pedig 1,6 évvel emelkedett a 65 évesek körében. Annak ellenére, hogy a várható élettartam növekedése az elmúlt évtizedben lelassult, az előrejelzések szerint a jövőben további növekedés várható.

Nem véletlen, hogy az utóbbi években több országban is nyugdíjreformot hajtottak végre:

• Hollandia rendszerszintű reformot hajtott végre a tőkefedezeti magánnyugdíjpénztári rendszerben, a meghatározott juttatásokról a meghatározott járulékfizetésre váltott.
• Szlovákia újra bevezette a nyugdíjkorhatár és az életkor közötti közvetlen kapcsolatot. Svédország megemelte a nyugdíjkorhatárt, és azt a várható élettartam növekedésének kétharmadához köti, ami növelni fogja a meghatározott járulékfizetési rendszerből származó nyugdíjakat. Az OECD-országok közül minden negyedik – köztük Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Dánia – már a várható élettartamhoz köti a nyugdíjkorhatárt.
• Franciaországban a kötelező nyugdíjrendszer minimális nyugdíjkorhatárát 62-ről 64 évre emelték, és néhány speciális nyugdíjprogramot fokozatosan megszüntetnek. Costa Ricában a korengedményes nyugdíjkorhatár szigorítása azt eredményezi, hogy a férfiak és a nők esetében az öregségi nyugdíjkorhatár három évvel, 65, illetve 63 évre emelkedik. Csehország a korkedvezményes nyugdíjba vonulási jogosultságot a korábbi ötről három évre szigorította a törvényes nyugdíjkorhatárhoz képest. Ezzel szemben Olaszország meghosszabbította a korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőségeket. Törökországban azok számára, akik a törvényes nyugdíjkorhatár 1999-es törvénybe iktatása előtt léptek munkába, eltörölték a nyugdíjkorhatárt; közülük a nők legalább 20 év járulékfizetés után, a férfiak pedig legalább 25 év után juthatnak nyugdíjhoz.
• Svájc azt tervezi, hogy megszünteti a nemek közötti különbséget az öregségi nyugdíjkorhatárban, Izrael pedig ötről két évre csökkenti azt.
• Spanyolország hivatalosan megszüntette a korábban a pénzügyi fenntarthatóság érdekében törvénybe iktatott automatikus kiigazítási mechanizmusokat, és újra bevezette a folyósított nyugdíjak árindexálását. Ezzel párhuzamosan megemelték a járulékokat, különösen a magas jövedelműek esetében, miközben növelték az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és a rendszertelenül dolgozó munkavállalók, köztük az anyák jövedelemvédelmét.
• Chile jelentősen megemelte az alacsony nyugdíjakat azáltal, hogy a rászorultsági alapú állami nyugdíjrendszert egy kvázi-univerzális rendszerrel váltotta fel. Chilén és Spanyolországon kívül Kanada, Észtország, Franciaország, Olaszország, Kanada, Litvánia, Svédország és Törökország is emelt az állami nyugdíjakon, amelyekből az alacsony nyugdíjasok nagyobb mértékben részesülnek.
• Costa Rica a nyugdíjak kiszámításához használt múltbeli bérek referencia-időszakát a 20 utolsó évről a legjobb 25 évre változtatta, Spanyolország pedig 25-ről 27 évre hosszabbítja meg 2044-től.

Magyarország kilóg a sorból

Az OECD-országok háromötödében emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.

CSAK KOLUMBIÁBAN, COSTA RICÁBAN, MAGYARORSZÁGON, IZRAELBEN, LENGYELORSZÁGBAN ÉS TÖRÖKORSZÁGBAN MARAD MEG A NEMEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁRBAN.

Az átlagos öregségi nyugdíjkorhatár a most nyugdíjba vonuló férfiak esetében 64,4 évről 66,3 évre emelkedik a pályakezdők esetében. A jövőbeli szintek a kolumbiai, luxemburgi és szlovéniai 62 évtől a dániai, észtországi, holland és svéd 70 vagy annál magasabb szint között alakulnak.

Vannak, akik szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam változása helyett az egészségben várható élettartam változásához kellene kötni. Csakhogy az OECD jelentése szerint a várható egészséges élettartam rendelkezésre álló mutatói nem alkalmasak annak meghatározására, hogy miként kellene a nyugdíjkorhatárnak alakulnia.

SZOMORÚ ADAT, HOGY A WHO SZERINT MAGYARORSZÁGON TÖLTIK A LEGKEVESEBB ÉVET EGÉSZSÉGBEN AZ 60 ÉVESEK (MINTEGY 15 ÉVET).

Infláció és nyugdíjindexálás

A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és az ezekre a kihívásokra adott politikai válaszok világszerte érezhető inflációs hullámot indítottak el. A 2021 óta tartó magas infláció sok országban nagyobb mértékben növelte az idősek kiadásait, mint másokét, mivel az energia és az élelmiszerek nagyobb súllyal szerepelnek az idősebb emberek fogyasztási kosarában.

Szükség van a gyakori indexálásra a nyugdíjasok vásárlóerejének fenntartásához – írja a jelentés. Belgiumban például jó védelmet jelentett eddig az a stratégia, hogy egy rögzített küszöbértékkel indexálják a nyugdíjakat minden alkalommal, amikor az árindex 2%-kal emelkedik. Ezzel szemben Lettországban és Lengyelországban drasztikusan csökkent az időskori ellátások reálértéke, mivel azokat csak háromévente indexálják. Nem véletlen, hogy miután az infláció különösen magas volt, mindkét ország eltért az indexálási szabályoktól 2023-ban, Lettország 2024 januárjától pedig áttér az éves indexálásra.

A nyugdíjasok magas inflációval szembeni védelme sokba kerül. Így a jelentés szerint nehezebb gazdasági és költségvetési időkben

MÉLTÁNYOS LEHET, HOGY A BIZONYOS KÜSZÖBÉRTÉKET MEGHALADÓ NYUGDÍJJÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ NYUGDÍJASOK KEVESEBB KIIGAZÍTÁST KAPJANAK, EZÁLTAL OSZTOZVA A TEHER EGY RÉSZÉN A MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁGGAL.

Mire elég a nyugdíj?

Jelenleg a munkában töltött éveket végig teljesítő, átlagbéres munkavállalók átlagosan a nettó bérek 61%-ának megfelelő nettó nyugdíjat kapnak. A jövőbeni nettó helyettesítési arányok viszont 40%-os vagy az alattiak Ausztráliában, Észtországban, Írországban, Japánban, Koreában, Litvániában és Lengyelországban; míg Görögországban, Hollandiában, Portugáliában és Törökországban meghaladja a 90%-ot.

MAGYARORSZÁGON A NETTÓ HELYETTESÍTÉSI RÁTA 80% KÖRNYÉKÉN MOZOG.

Az átlagbér felét kereső munkavállalók jövőbeli nettó helyettesítési rátája magasabb, átlagosan 74%. Japánban, Litvániában és Lengyelországban 50% alatt van, míg Kolumbiában, Dániában és Görögországban meghaladja a 100%-ot.

Az elemzés rávilágít arra is, hogy a 66-75 évesek 12,5%-a, a 76 év felettiek 16,6%-a él relatív jövedelmi szegénységben (a rendelkezésre álló jövedelem a medián alatt van), szemben a teljes népesség 11,4%-ával. A 66 év felettiek körében a relatív jövedelmi szegénység aránya meghaladja a 25%-ot a balti államokban és Koreában, és 6% alatt van Csehországban, Dániában, Franciaországban, Izlandon, Luxemburgban és Norvégiában.

Címlapkép forrása: Getty Images