A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Azt viszont igen, hogy a rendelettervezet értelmében negyedévente kell a Bizottságnak értékelést készítenie, hogy teljesítette-e Ukrajna a folyósításhoz szükséges feltételeket (három pillérből áll az új egységes „Ukrajna Eszköz”, az elsőbe tartoznak a kulcsfontosságú finanszírozási kérdések a kijevi reformokért, lépésekért cserébe). Ha igen, akkor a tagállamokat tömörítő Tanácsban minősített többséggel jóváhagyják az újabb pénzkiutalást – így tehát a folyamatos magyar kormányzati vétók lehetőségét kiiktatják a képből, hiszen nem kell a magyar kormány jóváhagyása a folyósításokhoz, elég 15 tagállam támogatása, akik együtt legalább az uniós összlakosság 65%-át képviselik.
Sőt, arról is megállapodott a 27 tagállam képviselője, hogy ha a háború súlyosbodna, egyéb nehéz helyzet állna elő, akkor kivételes finanszírozást is biztosíthatna az EU Ukrajnának havi legfeljebb 1,5 milliárd euró összegben, a fent említett 17+33 milliárd eurós felső korláton felül.
A Bizottságnak 2026 végéig kell egy átfogó értékelést készítenie, hogy addig a most kitűzött célokat mennyire sikerült elérni, és ez hatással lehet a 2027-es folyósításra. Aztán 2031 végén újra átfogóan meg kell majd nézni, hogy mire jutott az uniós közösség a 2024-2027 közöttre tervezett ukrajnai finanszírozási programmal.
A fentiek éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke még tegnap is hangsúlyozott, illetve Orbán Viktor kormányfő is posztolt, miszerint a kormány mindenképpen azt szeretné, hogy a közös uniós költségvetésen kívülről menjen az új ukrajnai finanszírozási program (ezt nevezte „A” tervnek és örömét fejezte ki, hogy ehhez közeledik a Bizottság által készített „B” terv). Ehhez képest – amint megírtuk – a múlt pénteki brüsszeli nagyköveti ülésen már jelezte a kormány a kompromisszum készségét, hogy hajlandó belemenni a többi tagállam által szorgalmazott útba (a közös költségvetésből menjen a pénz), és legfeljebb ahhoz ragaszkodna, hogy évente lehessen felülvizsgálni, hogy hogy is áll a program, és akkor lehessen gyakorolni az esetleges vétót a további kifizetésekkel kapcsolatban. Ez utóbbinak a nyomait nem látjuk a Tanács oldalán közzétett 56 oldalas rendelettervezetben, így tehát az évente potenciálisan meglépett magyar vétók lehetőségére nincs jel (sőt éven belül a negyedéves folyósításoknál sincs erre lehetőség, ahogy fent jeleztük).
A jelek szerint tehát a magyar kormány belemegy abba, hogy a közös uniós költségvetésből finanszírozzák ukrajna 4 éves programját, és arról is lemond, amit technikailag eleve nehéz lehetett volna megvalósítani, hogy egy 7 éves keretköltségvetésen belül éves etapokban kelljen hozzájárulni a további ukrajnai finanszírozáshoz. A jelentős engedményért cserébe elképzelhető, hogy jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Ez logikus magyar részről, és a Portfolio információi szerint számos más tagállam felől is megértő fülekre találna, hiszen Európa-szerte lassan halad a helyreállítási program megvalósítása, és a pénzek lehívása. Az Euronews azonban azt írja egy diplomata forrásra hivatkozva, hogy például Németország kritikus volt a plusz 2 évre szóló magyar követeléssel kapcsolatban.
Magyar részről az az egyik fő nehezítő tényező, hogy a jogállamisági viták miatt még mindig nem fér hozzá a kormány a helyreállítási források döntő részéhez, noha 2024 elejét írjuk, és a jelenleg hatályos rendelet szerint 2026 augusztusig meg kell valósítani minden vállalást a pénzek lehívásához. A magyar RRF kapcsán egyelőre csak a REPowerEU fejezet hitel részének előlegét folyósította ki a Bizottság 780 millió euró összegben, 140 millió eurónyi támogatás majd a következő hetekben érkezhet meg. Az összes többi forrás a 10,4 milliárd eurós támogatási+hitel keretből csak azután nyílik meg utófinanszírozásként, 8 részletben lehívva, ha a kormány teljesíti a 27 szupermérföldkövet és az egyes részletekhez külön előírt sokféle egyéb feltételt.
Fontos, hogy a mai nagyköveti ülés még csak részleges megállapodást takar, hogy a belga soros elnökség gyorsan letárgyalja az Európai Parlamenttel a részleteket, ugyanis több helyen a konkrét finanszírozási számokat még csak „ceruzával” írták be. A végső számok és szabályok majd a február 1-jére összehívott rendkívüli EU-csúcson dőlnek el, amikor az állam- és kormányfőknek meg kell egyezniük a 7 éves uniós keretköltségvetés időközi felülvizsgálatában, és ennek keretében az ukrajnai finanszírozási eszköz pontos számairól is. Mindenesetre a szerdai alku igen erősen kijelöli az irányokat, és egyúttal jelzi, hogy a magyar kormány is beáll a sorba, és hajlandó a közös uniós költségvetésből finanszírozni az ukrajnai programot.
Címlapkép forrása: EU
