Majdnem 40 évvel a robbanás után fedezték csak fel, hogy a romok között furcsa, fekete gombák élnek. Közülük a Cladosporium sphaerospermum nevű faj az egyik legérdekesebb: e csernobili gomba nemcsak elviseli az elviselhetetlen radioaktivitást, de még gyorsabban is növekszik tőle.
Fotó: SERGEY SUPINSKI / AFP
Az éjfekete csernobili gomba extrém képessége
A csernobili gomba a felrobbant 4-es reaktor körüli épület falain nő. Ez a hely az egyik legsugárszennyezettebb épület a Földön, mégis vastag, fekete gombaréteg borítja a felületeit.
A tudósok 37 különböző gombafajt azonosítottak itt. A legtöbb sötét színű, szinte fekete. Ezt a színt a melanin nevű pigment adja nekik. A melanin az emberi bőrben és hajban is jelen van, és részben a napfény ellen nyújt védelmet.
A mintákban a Cladosporium sphaerospermum gomba volt a leggyakoribb, és ez volt a leginkább sugárszennyezett is. Mégsem pusztult el.
Épp ellenkezőleg: úgy tűnt, kifejezetten jól érzi magát az extrém környezetben.
A sugárzás egyeseknek halálos, másoknak előnyt nyújt
Az ionizáló sugárzás képes elektronokat kitépni az atomokból. Így keletkeznek az úgynevezett ionok, azaz töltött részecskék. E folyamat az élő szervezetben rettenetes károkat okozhat; a sugárzás széttörheti a molekulákat, tönkreteheti a sejteket, és megrongálhatja a DNS-t.
A csernobili gomba esetében azonban egészen más történik. Kísérletek igazolták, hogy ha ionizáló sugárzás éri, nem sérül, hanem ellenkezőleg, gyorsabban növekszik.
A melanin a kulcs?
A kutatók azt vették észre, hogy sugárzás hatására megváltozik a gombában lévő melanin viselkedése. Innen jött az ötlet: lehet, hogy a gomba valahogy energiát állít elő a sugárzásból.
Ez kicsit olyan lenne, mint a fotoszintézis a növényeknél. A növények a napfényt használják fel energiaforrásként. A feltételezés szerint a csernobili gomba az ionizáló sugárzást hasznosíthatja hasonló módon. Ezt a folyamatot radioszintézisnek nevezik.
A melanin tehát olyan szerepet tölthet be a gombában, mint a növényekben a klorofill: elnyeli a sugárzást, és segít abban, hogy a gomba energiát nyerjen belőle. Közben pajzsként is védi a sugárzás káros hatásaival szemben. Fontos azonban megjegyezni: mindez egyelőre csak teória, és kísérletileg nincs igazolva.
A csernobili gomba az űrben is helytállt
A csernobili gomba különleges tulajdonságai annyira felkeltették a kutatók érdeklődését, hogy még a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) is felvitték.
Egy kísérletben a gombát petri-csészében az ISS külső felületére rögzítették. Ott rendkívüli erejű kozmikus sugárzás érte. A csésze alatt elhelyezett érzékelők azt mutatták, hogy kevesebb sugárzás jutott át a gombán, mint egy hasonló, de gomba nélküli mintán.
A kísérlet célja az volt, hogy kiderítsék: használható-e a gomba természetes sugárvédelmi rétegként a hosszabb űrutazásoknál. Ez nagyon ígéretes elképzelés, de a vizsgálat nem bizonyította, hogy a gomba ténylegesen energiát is termel a sugárzás révén.
Fotó: Rui Tomé/Atlas of Mycology
Amit még nem tudunk
A tudósok eddig nem tudták egyértelműen kimutatni, hogy:
- a gomba a sugárzás hatására szén-dioxidot kötne meg,
- az ionizáló sugárzás közvetlenül növelné a gomba anyagcseréjét,
- vagy hogy létezne egy jól leírható „energiahasznosítási útvonal”, amely a sugárzáshoz kapcsolódik.
Az egyik kutatócsoport vezetője úgy fogalmazott: a valódi radioszintézist még nem sikerült bizonyítani.
Vagyis nem látják, hogy a gomba a sugárzás hatására valóban új, energiadús szénvegyületeket hozna létre, vagy szervetlen szenet kötne meg.
Nem minden fekete gomba viselkedik így
Az is kiderült, hogy a csernobili gomba viselkedése nem általános.
Egy másik faj, a Wangiella dermatitidis nevű fekete élesztőgomba szintén gyorsabban nő sugárzás hatására. A Cladosporium cladosporioides nevű gomba viszont csak több melanint termel, ha gamma- vagy UV-sugárzás éri, de nem növekszik gyorsabban.
Azaz a sok melanint tartalmazó fekete gombák között is nagy különbségek vannak. A csernobili faj valami egészen egyedi trükköt használhat a túlélésre.
Zseniális túlélő, de még nem értjük, hogyan működik
Ma még nem tudjuk biztosan megmondani, hogy a csernobili gomba valóban „táplálékként” hasznosítja-e a sugárzást, vagy „csak” jobban bírja a szélsőséges körülményeket. Lehet, hogy ez egy különleges alkalmazkodási mód, de az sem kizárt, hogy puszta stresszválasz, amely segít túlélni az ellenséges környezetben.
Ha a kutatók jobban megértik, mi történik a csernobili gomba belsejében, a jövőben akár az űrutazásban is hasznosíthatják a különleges képességét. Elképzelhető, hogy egyszer gombából készült sugárvédelmi „pajzs” óvja majd a Mars felé tartó űrhajósokat.
