A hosszú távú trend egyértelműen azt mutatja, hogy – Európa más országaihoz hasonlóan – a hazai telek is egyre enyhébbek. A december-februári időszakok országos átlag középhőmérsékeleti értékei az elmúlt években sorozatosan a pozitív tartományban alakultak, amire korábban nem volt példa, ahogyan a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (korábbi nevén Országos Meteorológiai Szolgálat) grafikonján látható zöld trendvonal is jelzi.
A múlt december összességében szintén nagyon enyhe volt, annak ellenére, hogy a hónap első harmada a szokásosnál hidegebben alakult. December második fele már rendkívül enyhe időt hozott, így a havi középhőmérséklet országos átlaga 2,7 Celsius-fok volt, amely 2,2 fokkal meghaladja az 1991–2020-as átlagot. A mögöttünk hagyott januárral kapcsolatban egyelőre nem állnak rendelkezésre a végleges hivatalos adatok, de a meteorológiai szolgálat által eddig mért adatok alapján a hónap folyamán a szokásosnál melegebb és hidegebb időszakok váltották egymást.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által az utóbbi tíz év teléről rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján készült grafikonon jól látszanak az idei téli hidegebb időszakok is. E szerint az elmúlt december 3. napján és január 13-án az utóbbi tíz év legalacsonyabb napi középhőmérsékleteit mérte a meteorológiai szolgálat, a január 10-én regisztrált -4,7 fokos érték pedig az idei tél leghidegebbje volt.
A grafikon azt is megmutatja, hogy ezeken és a karácsony előtti, valamint a január második felében tapasztalt hidegebb időszakokon kívül az időjárás az utóbbi tíz év átlagánál enyhébben alakult az idei télen. A december 14-i, 25-i, majd január 3-i és 18-i középhőmérséklet pedig a fent bemutatott telek közül az idein volt a legmagasabb.
A külső hőmérséklet alakulásával szorosan összefügg a fűtési igény és az energiafelhasználás, amint azt a MEKH földgázrendszerről szóló 2022-es éves jelentésében található alábbi grafikon is szemlélteti.
Az alábbi, szintén a MEKH által szolgáltatott adatokon alapuló grafikon azt mutatja be, hogy ez az összefüggés az elmúlt december-januári időszakban is működött: a hidegebb napokon a földgázfelhasználás emelkedett, míg az enyhébb időszakokban érzékelhetően csökkent.
Az elmúlt tíz év hasonló időszakának adatait tartalmazó grafikonból az is kiderül, hogy a tavaszias idő hatására karácsonytól szilveszterig a napi gázfelhasználás rekord alacsony volt, de január második hetétől érdemi emelkedés kezdődött. A napi földgázfelhasználás az évszak eddigi leghidegebb napján, január 10-én érte el az aktuális tél eddigi legmagasabb értékét, valamivel meghaladva az 50 000 köbmétert. Ez ugyan nem számít kiemelkedően magas értéknek, a korábbi teleken inkább csak átlagos mennyiségnek minősült volna, de a fogyasztás január 6-tól folyamatosan és jelentősen meghaladta a tavalyi bázist.
A külső hőmérséklet változásai így alapvetően befolyásolják a gáz- és villanyszámlákon szereplő összegeket is, a közelmúlt hidegebb időszakai pedig akár érezhetően is megdobhatják azokat, különös tekintettel a regionális különbségekre és az eltérő fűtési szokásokra is.
A felhasználási statisztikából következően számos háztartás magasabb összegekről szóló gáz- és villanyszámlákat kaphat februárban, ha pedig ezáltal a fogyasztás a jelleggörbe, illetve az arányosítási módszertan alapján havi átlagként meghatározott érték fölé kerül, akkor a lakossági piaci ár is érvénybe léphet az ezen szint felett felhasznált mennyiségre, ami akár jelentősen is megdobhatja a számlákat.
A grafikon értelmezéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a felhasználást a külső hőmérséklet és a gazdasági aktivitás, illetve megtakarítási hajlandóság mellett az elektrifikációs trend is befolyásolja. Ez a földgázfelhasználás csökkenése irányába hat, az energiahatékonysági beruházások (például épületszigetelés, nyílászárócsere), valamint a magasabb piaci és lakossági piaci energiaárak általános fogyasztáscsökkentő hatásával együtt. Az elektrifikáció hatására ma jóval nagyobb a szerepe a fűtésben a villamos energia alapú megoldásoknak (elsősorban a klímáknak és más hőszivattyúknak), mint akár csak pár évvel ezelőtt.
A havi villamosenergia-felhasználás közel másfél évnyi csökkenés után az aktuális fűtési szezon első részében már nőtt éves összevetésben, bár a hőmérsékleti értékek lényegében megegyeztek az egy évvel korábbiakkal, és a gázfelhasználásban hasonló tapasztalható. Az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) a mostani fűtési időszak október közepi kezdetétől január közepéig tartó időszakára vonatkozó statisztikája szerint a megelőző év hasonló időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott, igaz, a mennyiségek így is jócskán elmaradnak az energiaválság előttiektől.
Az idei télre már biztosított az ellátás
A hazai gáztárolók töltöttsége február 1-én jóval az uniós rendelkezésben előírt 51%-os arány és a 71%-os uniós átlag felett, 76%-nál magasabban alakul – erősítette meg közleményében az EM. Ez több mint ötmilliárd köbméternyi készletet jelent, ami az éves országos fogyasztás több mint 50%-ának felel meg. Ez az európai országok közül a harmadik legmagasabb arány, 29 százalékponttal meghaladva az uniós középértéket. Emellett a tárca közleménye kiemeli, a hosszú távú szerződés szerinti szállítások folyamatosak, a mindenkori igények pedig részben hazai kitermelésből is fedezhetők. A külső kitettségek mérsékléséhez nagyban hozzájárul, hogy az összes gázfogyasztás 2021-ről 2023-ra 2,5 milliárd köbméterrel, 8,5 milliárd köbméterre csökkent. Ellátásbiztonsági kockázatok így a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek.
(Módszertani kiegészítés: A napi szállítóvezetéki földgázfelhasználási adatok az üzleti folyamatokból fakadóan a havi zárást követően a következő hónap 15-én minden esetben felülíródnak; azokat az engedélyes újra küldi az aktualizált mérési eredmények alapján.
A fenti gázfelhasználási adatsor nem egyezik meg a hivatalos statisztika keretében kimutatott országos szintű földgázfelhasználással, tekintettel arra, hogy nem tartalmazza a földgáztermelők által végfelhasználóknak közvetlen célvezetéken értékesített földgáz mennyiségét, ami nem kerül be az engedélyes által üzemeltetett földgázszállító rendszerbe, így azokról nem tud adatot szolgáltatni a MEKH számára.)
