Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
Amennyiben az állam kiadásai meghaladják a bevételeit, akkor deficit, költségvetési hiány keletkezik. Ezt minden ország esetében a GDP arányában fejezik ki. Az eredeti tervek szerint 2023-ban a magyar kormány 4% alatti deficittel számolt. Ezt a tervet az év végén 5,9%-ra emelte a Pénzügyminisztérium, majd a napokban nyilvánosságra hozott adat alapján 6,5% lett. (Ha más módszertannal számolunk, lásd MNB, akkor 6,8%.)
Nagyon sok a 6,5%?
Igen. Alapvetően 3%-os hiányszintet tekintik a nemzetközi porondon elfogadható, fenntartható deficitnek. Amennyiben a hiány egy, esetleg két évben haladja meg a 3%-ot, még nincs tragédia, ugyanis a költségvetés valószínűleg egy külső sokk helyzetre reagál – a gazdasági szereplők, a lakosság támogatásával – többlet kiadással. A probléma ott kezdődik, ha hosszú éveken keresztül elrugaszkodik a hiány a 3%-os szinttől. Mint ezt az alábbi grafikon is jól mutatja, Magyarország esetében a 2023-as év már a negyedik olyan volt, amikor több mint a duplája volt a deficit a kívánatos szintnek.
Miért és hogyan jelent problémát mindannyiunknak a költségvetés magas hiánya?
- A túlzottan magas deficit rontja az adott ország megítélését. Ha magasabb a nemzetközi szereplők által érzékelt kockázat, akkor annak ára van. Ez az ár a magasabb kamatszint. Magasabb kockázattal bíró hitelfelvevőnek ugyanis magasabb kamaton adnak hitelt. És ez innentől kezdve egy körkörös hivatkozás, ugyanis a magasabb kamatszint magasabb költségvetési kiadáshoz vezet… (Anélkül, hogy a részletekbe mennénk, ebből az ördögi körből azért ki lehet lépni.)
- A magasabb hiányszint nagyon könnyen elvezet gyengébb forint árfolyamhoz, a gyengébb forint árfolyam pedig ugyancsak magasabb kamatokkal orvosolható. A gyengébb forint árfolyam ráadásul növeli az inflációt.
- A költségvetési hiány kordában tartását előbb-utóbb kikényszerítik a pénzügyi szereplők, azaz megszorításokat, gazdasági kiigazítást kell végrehajtani a kormánynak, ami teljesen mindegy, hogy különadókon keresztül a vállalatokat érintik, vagy a lakosságot terhelik, mindkét esetben visszahat mindenkire. Ahogy 2022-ben láttuk, a vállalati különadók infláció formájában csapódtak le és sújtották a lakosságot.
- Magasabb kamatok hatása elnehezíti a hitelfelvételt, aminek egyenes hatása az alacsonyabb gazdasági növekedés.
Mi vár ránk 2024-ben?
A gazdasági szakemberek között szinte teljes konszenzus van azt illetően, hogy nagyon bizonytalan a magyar költségvetés helyzete. Egyelőre nehezen jelezhető előre, hogyan fogunk ismét eljutni a 3% alatti hiányszinthez. 2024-ben erre nem is igazán számíthatunk, viszont nagyon nem mindegy, hogy 4%, 5%, vagy 6% lesz a költségvetési deficit. Minél magasabb lesz a hiány, annál inkább fognak hatni a fentebb bemutatott negatív tényezők.
Speciális kamatszintek
A magyar gazdaságot egészen „speciális kamatviszonyok” jellemzik. Egyrészt nagyon komoly súlya van a támogatott, így mesterségesen alacsony kamatozású hiteleknek (vállalati oldalon: Széchenyi hitel, lakossági oldalon: CSOK Plusz), másrészt mivel a bankok a náluk elhelyezett betéteken jelentős profitot tudnak elérni, sokkal alacsonyabb kamatot kérnek ügyfeleiktől a nem támogatott hitelek esetében is.
Nem visszük tovább ezt a gondolatmenetet, csupán annyit szeretnénk jelezni, hogy a most megjelent költségvetési hiány miatt sem érdemes alacsonyabb kamatokra várni azoknak, akik hitelfelvételben gondolkodnak…
