Északkelet-Grönlandon hatalmas, olvadékvízből álló tó alakult ki, amely veszélybe sodorhatja az Északi-sark legnagyobb gleccserét, a 79N-t. A kutatók szerint a jelenség felgyorsíthatja a tengerszint-emelkedést, ami fenyegetést jelent Európa partjaira. A folyamat már most megállíthatatlan dominóhatást indított el, a legnagyobb gleccser stabilitása végveszélybe került.
Északkelet-Grönlandon 1990 óta folyamatosan melegszik a levegő és nagyjából ekkorra tehető az első olvadékvízből álló tavak megjelenése a 79N felszínén. A legnagyobb ilyen tó 1995-ben jött létre, ma közel 21 négyzetkilométer kiterjedésű. 2015-ben 123 millió köbméter víz gyűlt össze benne, ami egy milliós nagyváros ellátására is bőven elegendő lenne. A víz azonban nem marad a felszínen: a repedéseken keresztül a mélybe zúdul, és egészen a gleccser aljáig hatol, ahol felgyorsítja a jég tenger irányába történő mozgását – írja a Focus Online.
Hogyan válik instabillá Grönland legnagyobb gleccsere?
A tó nem egyenletesen, hanem hirtelen, és egyre rövidebb időközönként csapolódik le. Az első esetet 2005-ben figyelték meg, majd 2012-ben és 2015-ben is megtörtént. Az utóbbi időszakban már szinte rendszeressé vált: az elmúlt öt évben négy ilyen eseményt is rögzítettek. A kiürülések után hatalmas repedésrendszerek maradnak vissza,
egyes hasadékok a 200 méteres hosszúságot is elérik.
A csatornák, amelyeken keresztül a víz eltávozik, évekig a jégben maradnak.
Európai városok kerülhetnek víz alá?
A víz eltűnésével a dráma nem ér véget: a jég alatt hatalmas buborék képződik, amely felfelé nyomja a fölötte lévő gleccsert.
A jég a törésvonalaknál akár egy métert is elmozdulhat, ami tartósan instabillá teheti a 79N-t.
Emiatt a globális tengerszint-emelkedés tovább gyorsul; jelenleg évente nagyjából 4 milliméterrel nő a vízszint, ami első látásra nem sok, de hosszú távon óriási fenyegetést jelent az alacsonyan fekvő partvidékekre.
Európában különösen Hamburg, Bréma és Amszterdam lehet veszélyeztetett, ahol sürgősen fejleszteni kellene a védműveket. A németországi Sylt-sziget partjai pedig minden egyes centiméter vízszint-emelkedéssel értékes területeket veszítenek.
