Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek – írja a BBC. A szervátültetések és biotechnológia fejlődése új, élettartam körüli hatalmi kérdéseket vetnek fel.
A kínai állami televízió élő közvetítésének technikai bakija ritka bepillantást engedett a világpolitika kulisszái mögé: egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette, amint Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szokatlanul őszintén beszélgetett a halhatatlanság lehetőségéről a biotechnológia és a szervátültetések tükrében.
A Tienanmen téren megrendezett katonai parádé alatt, Kim Dzsongun észak-koreai vezető társaságában tett sétájuk közben hangzott el a meglepő párbeszéd. A beszélgetésben Hszi tolmácsán keresztül így fogalmazott:
„Régen ritkaságszámba ment, ha valaki megérte a hetvenet, manapság meg már azt mondják, hogy hetvenévesen még gyerek az ember”
– ezzel is utalva arra, hogy a modern orvostudomány képes lehet újradefiniálni az öregedést. Putyin válasza sem maradt el:
„A biotechnológia fejlődésének köszönhetően az emberi szervek folyamatosan cserélhetők […] és akár a halhatatlanságot is el lehet érni” – mondta.
A tiencsini és pekingi találkozók nemcsak a jövőről, de a jelen geopolitikai erőviszonyairól is szóltak:
ez volt az első nyilvános alkalom, hogy Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun együtt jelentek meg, amit sokan szimbolikus válasznak tekintenek a Nyugat blokkosodására.
Elemzők szerint a hármas együttállás Kína növekvő globális súlyát is hangsúlyozza, különösen az Egyesült Államokkal való fokozódó konfliktusok árnyékában. Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban már azzal vádolta meg kínai kollégáját, hogy „összeesküvést sző Putyinnal és Kim Dzsongunnal az USA ellen”. A történet így egyszerre kelti fel a figyelmet a jövő lehetőségeire és a jelen politikai kihívásaira – egy véletlenül nyilvánosságra került mondatfolyam most az egész világot gondolkodóba ejtette.
A jövő konfliktusai nem a határok, hanem az élettartam körül alakulnak
A technológiai fejlődés, különösen a szervátültetés területén elért áttörések új távlatokat nyitnak nemcsak az orvostudományban, hanem a világ vezetőinek gondolkodásában is, ezzel kapcsolatban pedig a BBC egy terjedelmesebb elemzés keretében tekintette át, hogyan is áll ma a tudomány, ha életmentő vagy az emberi életet meghosszabbító technológiák kérdéséről van szó.
A kijelentések bár futurisztikusnak tűnhetnek, az orvostudomány valóban látványos eredményeket produkál ezen a területen. Az Egyesült Királyságban az NHS adatai szerint
az elmúlt három évtizedben több mint 100 ezer ember életét mentették meg szervátültetéssel, és egyes beültetett vesék akár 50 évig is működőképesek maradnak.
Ugyanakkor az orvosok figyelmeztetnek: a sikeres műtétekhez elengedhetetlen az immunrendszer szabályozása, ami élethosszig tartó gyógyszerszedéssel jár, nem elhanyagolható mellékhatásokkal. Egyre több kísérlet irányul genetikailag módosított állati szervek emberi szervezetbe való átültetésére. A génszerkesztő CRISPR technológia segítségével olyan disznószerveket fejlesztenek, amelyek kevesebb immunreakciót váltanak ki – már lezajlottak kísérleti szív- és veseátültetések is ilyen módon.
Emellett az őssejtkutatás is ígéretes: a jövőben saját sejtekből létrehozott, személyre szabott szervek válthatják ki a donorszerveket. Egyes brit intézmények, például a UCL és a Francis Crick Intézet, már előállítottak emberi csecsemőmirigyet és bélgraftokat is, amelyeket egereken teszteltek.
Mindezek ellenére a tudomány mai állása szerint az „örök élet” még mindig inkább utópia, mint realitás.
A jelenlegi fejlesztések elsődlegesen életmentő és betegségeket kezelő célokat szolgálnak, nem pedig az emberi élettartam meghosszabbítását 150 évre. Bár Putyin és Hszi Csin-ping optimizmusa érthető egy technológiai korszakhatáron állva, a tudományos közösség továbbra is óvatos.
Az áttörések valóban izgalmasak, de a gyakorlati megvalósítás hosszú évekre, sőt, évtizedekre lehet még. A két vezető beszélgetése így nemcsak tudományos, de politikai és filozófiai kérdéseket is felvet: mit jelent az emberi élet határa, és kié lesz a jog a hosszabb élethez, ha a technológia valóban eljut odáig? A vita már most elkezdődött – és könnyen lehet, hogy a jövő legnagyobb konfliktusai nem a határok, hanem az élettartam körül alakulnak majd ki.
Forrás: hirado.hu
