Az elmúlt napokban több releváns hírt is kaptak a nyugdíjasok: egyrészt megvalósult a januári szokásos nyugdíjemelés 3,2%-os mértékben, valamint megjelentek a 2024-es egész évre vonatkozó inflációs számok. A nyugdíjas infláció tavaly éves átlagban 3,7% volt, ami a 6%-os tavalyi nyugdíjemelés fényében relatív alacsonynak mondható, így a nyugdíjak reálértéke érdemben javult 2024-ben. Tavaly tehát előállt az a helyzet, hogy a kormány az év elején nagyobbat emelt, mint amit a tényleges és megvalósult infláció indokolt volna. A jelenlegi kilátások alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy 2025-ben fordítva lehet (legutóbb 2023-ban alakult ugyanígy). Ez azt jelenti, hogy a 2025 januárjában végrehajtott 3,2%-os nyugdíjemelésnél magasabb lehet végül az átlagos infláció, legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint.
A tavaly decemberi inflációs adat megjelenése után ugyanis az elemzők egymás után húzták feljebb az áremelkedés idei éves átlagos ütemére vonatkozó prognózisukat. Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza, valamint Nagy János, az Erste Bank elemzője is már azzal számol, hogy 4% felett lehet az éves átlagos infláció idén. Az OTP Bank elemzői is azzal számolnak, hogy a tavaly decemberben látott 4,6%-os éves növekedési ütem után még tovább gyorsulhat 2025 első hónapjaiban a pénzromlás üteme. A szakértők szerint ez azzal függ össze, hogy januárban élesedtek az adóemelések, megindult a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték továbbhárítása is. Emellett a decemberben látott, tartósan 410 felett járó euró-forint árfolyam is növelheti a cégek, szolgáltatók átárazási magatartását. Ezek a tényezők pedig az elemzők szerint megnehezítik az inflációs várakozások lehorgonyozását.
