A piaci várakozásokkal szemben csak 0,3 százalékponttal tudott lejjebb kerülni az infláció júliusban.
4,3 százalékos volt az infláció júliusban
– tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szakértők előzetesen azt várták, hogy ennél nagyobb mértékben lassul fog az áremelkedés üteme ebben a hónapban a júniusi 4,6 százalék után, egyrészt a benzinár csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert tavaly ilyenkor szűnt meg a kötelező bolti akciózás, úgyhogy most már magasabb bázishoz viszonyítunk. Kétesélyesnek az tűnt az előzetes várakozások alapján, hogy lemegy-e a mutató 4 százalékra, az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjának tetejére, ezt utoljára tavaly novemberben sikerült elérni.
Részletesen így jött ki az adat:
- az élelmiszerek ára átlagosan 5,9 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
- az alkoholos italok és a dohány 6,5 százalékkal drágult,
- a ruhák 1,9 százalékkal,
- a tartós cikkek 2,1 százalékkal kerülnek többe,
- az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel 0,4 százalékkal lettek olcsóbbak,
- a háztartási energia átlagos ára 10,9 százalékkal nőtt,
- a szolgáltatások pedig 5,3 százalékot drágultak.
Egy hónap alatt, júniusról júliusra 0,4 százalékkal emelkedtek az árak.
A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy az élelmiszerek árával mi történik. Az már jó ideje világos, hogy a 2024 elején és közepén látott helyzetnek, amikor 1-2 százalékosra lassult az élelmiszerárak emelkedése, vége van, tavaly október óta 4-7 százalékos számok érkeztek minden hónapban. A HVG bevásárlókosara azt mutatta, hogy egy négy fogásból álló, négy személyre szóló ebéd 14,5 százalékkal drágábban jött ki júliusban, mint egy éve.
A kormány az árrés szabályozásával próbálja alacsonyabban tartani az élelmiszer-inflációt, de az eredményei felemásak. Nem segít a helyzeten az sem, hogy aszály van (a magyar mezőgazdaság pedig európai összevetésben különösen érzékenyen reagál arra, ha rossz az idő), de ennél azért összetettebb a helyzet: az árrésszabályozás azért sem hozhat önmagában csodát, mert ami bevételkiesést elszenvednek ezen a kereskedők, azt behozhatják az összes többi, nem maximált árrésű termékük árán.
Az élelmiszereken belül a csokoládé, a kakaó 20,4, a kávé 19,6, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 18,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcs 32,0, az őszibarack 85,4), a tojás 17,7, az édesipari lisztesáru 13,8, a gyümölcs- és zöldséglé 13,2, az étolaj 10,8, a büféáruk 10,2, a vaj, vajkrém 8,2, a péksütemények, valamint az alkoholmentes üdítőitalok 7,0-7,0 százalékkal drágultak. A termékcsoporton belül a margarin ára 30,1, a liszté 10,4, a cukoré 9,0, a párizsi, kolbászé 8,6, a tejtermékeké 5,6, a sertéshúsé 4,2 százalékkal mérséklődött.
2023 decembere és idén május között azonban minden egyes hónapban a szolgáltatásoknál mérte a KSH a legnagyobb áremelkedést. Ezt nagyrészt az okozta, hogy ebben a szektorban volt a legkomolyabb az ár-bér spirál, vagyis muszáj volt magasabb fizetéseket adni, amelyeket áremelésből gazdálkodtak ki a cégek. A kormány ebbe nem nyúlt bele, volt azonban idén nem is egy próbálkozás arra, hogy néhány szolgáltatás árát lejjebb vigyék: a telefon- és internetdíjakra a cégek önkéntesnek nevezett csökkentést vállaltak erős kormányzati nyomás után. És a korábbi hónapokban lejjebb ment a „fel nem sorolt szolgáltatások” sora is az inflációnak, mert a semmitmondó elnevezésű csoportba tartoznak a banki díjak is, márpedig ezekre ugyanúgy önkéntes korlátozást vezettek be az NGM nyomására. Ebben a csoportban 2,6 százalékos, a távközlésnél pedig az árak stagnálását mérte a KSH.
A szintén nem túl látványos nevű, de igencsak fontos „egyéb cikkek” csoportban a két legfontosabb termék az üzemanyag és a gyógyszer. Az üzemanyagok közül egy liter 95-ös benzin tavaly júliusban 616 forint volt átlagosan, ugyanennyi gázolaj 625, most pedig 588, illetve 604 forint. A gyógyszerek pedig azért is különösen érdekesek most, mert ezekre is „önkéntes árkorlátozás” érkezett – ráadásul mint a KSH-tól megtudtuk, ezeket egyetlen kivétellel épp azokra a gyógyszerekre vezették be, amelyekből a statisztikusok kiszámolják az inflációt. Így jött ki az, hogy a gyógyszerek átlagosan 4,8 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor voltak.
És ott van az energia ára is, mint igazi magyar statisztikai különlegesség: 2023 végén és egész 2024-ben mínuszos rezsiinflációról jöttek ki számok, miközben az ár valójában semmit nem változott, júniusban pedig akkora drágulást mértek, hogy ez taszította le a szolgáltatásokat az első helyről. Most épp az jött ki, hogy 10,9 százalékos a háztartási energia árának emelkedése, ezen belül a vezetékes gáz 23,1 százalékkal lett drágább. Ezt az magyarázza, hogy a KSH külön számolja a csökkentett árat garantáló fogyasztási korlát alatti és az afölötti gázt, valamint áramot, vagyis ha kisebb fogyasztással spórolnak az emberek, akkor alacsonyabbnak tűnik az infláció.
Ami pedig a tartós termékeket illeti: jó ideje ez, illetve a ruházkodás mutatja a legkisebb drágulást. A csoport legfontosabb elemei közül az új autók 2,2, a használt kocsik 0,2 százalékkal drágábbak, mint tavaly, a a szobabútorok 4,4, a konyha- és egyéb bútorok 3,8 százalékkal kerültek többe.
És innen hogyan tovább?
A jelentős bázishatás miatt a legtöbb elemző úgy vélte előzetesen, hogy az év közepén 4 százalékhoz közeli számokat látunk majd, innen némi emelkedés jöhet, az év végére 5 százalék közelébe emelkedhet a drágulás üteme. A kormány előrejelzése ezzel egybevág: épp a múlt héten emelte meg az NGM 4,5-ről 4,7 százalékosra az idei inflációs prognózisát. Az MNB is úgy számol, hogy tartósan csak 2026 elején lassulhat le az infláció az elvárt 4 százalék alatti szintre.
Azaz abban teljes az egyetértés, hogy a 2022-2023-ashoz hasonló két számjegyű inflációnk ugyan nem lesz, de még így is sokáig kényelmetlenül magas, 4-5 százalékos áremelkedéshez kell hozzászoknunk. Nehezíti az előrejelzéseket, hogy nem tudni, minek az árába akar még belenyúlni a kormány és meddig tartja fent a mostani korlátozásokat (azért csodálkoznánk, ha a választás előtt bármit is visszavonnának), de az így is valószínű, hogy amennyivel most lenyomja a kormány az inflációt, annyival lesz a 2026-os vagy 2027-es áremelkedés nagyobb.
