Venezuela eddig Kuba legnagyobb olajszállítója volt. A hajózási adatok szerint azonban Nicolás Maduro venezuelai elnök januári elfogása óta egyetlen tanker sem hagyta el a venezuelai kikötőket a karibi ország felé, a szigorú amerikai olajblokád miatt.
Ezzel párhuzamosan Caracas és Washington előrehaladt egy mintegy kétmilliárd dolláros megállapodás kidolgozásában. Ennek keretében Venezuela akár ötvenmillió hordó olajat szállítana az Egyesült Államokba, a bevételeket pedig az amerikai pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló számlákra helyeznék el.
Trump a Truth Social platformon ezt írta:
Többé nem jut olaj és pénz Kubába – semennyi! Nyomatékosan javaslom, hogy kössenek megállapodást, amíg nem késő.
Hozzátette, hogy Kuba éveken át a Venezuelától kapott jelentős mennyiségű olajból és pénzből élt.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök a közösségi médiában utasította vissza Trump fenyegetését, és jelezte, hogy az Egyesült Államok nem kényszerítheti Kubát alkura.
Kuba szabad, független és szuverén állam. Senki nem diktálja, mit tegyünk. Kuba nem támad, hanem 66 éve őt támadja az Egyesült Államok. Nem fenyeget, hanem felkészül, készen arra, hogy az utolsó csepp vérig megvédje hazáját
– írta az X-en.
Trump nem részletezte, pontosan milyen megállapodásra gondol, de a mostani lépés illeszkedik abba a törekvésébe, hogy a térség országait az amerikai érdekekhez igazítsa, és megerősítse Washington dominanciáját a nyugati féltekén. Marco Rubio külügyminiszterként és más magas rangú tisztviselők korábban sem titkolták: szerintük a venezuelai beavatkozás Kubát is súlyos válságba sodorhatja.
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter az X-en kiemelte, hogy Kubának joga van bármely hajlandó szállítótól üzemanyagot importálni. Cáfolta azt is, hogy Kuba pénzügyi vagy más anyagi ellenszolgáltatást kapott volna azoktól az országoktól, amelyeknek biztonsági szolgálatokat nyújtott. Az amerikai venezuelai rajtaütés során harminckét, a kubai fegyveres erőkhöz és a hírszerzéshez tartozó személy vesztette életét.
Kuba az utóbbi években elsősorban a venezuelai, kisebb részben pedig a mexikói importra támaszkodott energiaellátásában. Venezuela finomítói kapacitásának csökkenésével a szállítmányok megfogyatkoztak, de a dél-amerikai ország tavaly még napi mintegy 26 500 hordónyi olajjal fedezte Kuba hiányának körülbelül a felét.
Mexikó az elmúlt hetekben kulcsfontosságú alternatív szállítóvá lépett elő, bár az eddigi mennyiség egyelőre szerény. Claudia Sheinbaum mexikói elnök a múlt héten közölte, hogy országuk ugyan nem növelte a szállításokat, de a venezuelai események miatt „fontos szállítóvá” vált Kuba számára.
Az amerikai hírszerzés súlyos képet fest Kuba gazdasági és politikai helyzetéről, ugyanakkor a bizalmas értékelések nem támasztják alá egyértelműen Trump jóslatát, miszerint a szigetország „készen áll az összeomlásra”. A CIA szerint a gyakori áramkimaradások, a kereskedelmi szankciók és egyéb problémák súlyosan megterhelik a kubai gazdaság kulcsfontosságú ágazatait, például a mezőgazdaságot és a turizmust. A venezuelai olaj és támogatás esetleges elvesztése tovább nehezítené Díaz-Canel kormányzását.
A mindennapok valósága keserű a kubaiak számára.
A kormány alig tudja fenntartani az áramellátást, az emberek többsége a nap jelentős részében áram nélkül él, és még Havannát is órákig tartó áramszünetek bénítják meg.
Az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány az elmúlt öt évben rekordméretű kivándorlási hullámot indított el, elsősorban az Egyesült Államok felé.
Forrás: Reuters
