Az uniós állam- és kormányfők elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, így az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. A döntést Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be az X-en.
A Tanács Gázával kapcsolatban is döntést hozott. Azonnali, fenntartható tűzszünethez vezető humanitárius szünetre szólított fel.
Az EU-csúcs előtt Dánia, Franciaország és Hollandia is szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy Bosznia-Hercegovina készen áll-e a csatlakozási tárgyalásokra.
A francia uniós ügyekért felelős államtitkár például március 19-én arról beszélt, hogy a bosnyákok csak a szükséges reformok töredékét hajtották végre, ezért további erőfeszítésekre kell ösztönözni őket. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy érdemes lehet ehhez pozitív jelzést adni nekik. Ebből már lehetett sejteni, hogy a franciák hajlandóak engedni.
Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök pedig az EU-csúcsra érkezve beszélt arról, hogy támogatni fogja a csatlakozási tárgyalások megindítását. Azt mondta, hogy a bosnyákok értek el eredményeket, ugyanakkor még sok feladatuk van, hogy mind a 14 – Bizottság által meghatározott – elvárásnak megfeleljenek.
Az EU-csúcs előtt Olaf Scholz német kancellár és Karl Nehammer osztrák kancellár is azt mondta, bízik benne, hogy a Tanács zöld lámpát ad a bosnyákoknak.
Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, a tagjelölti státuszt pedig 2022 decemberében kapta meg. Az egy évvel későbbi EU-csúcson úgy döntött a Tanács, hogy akkor indulhatnak meg a csatlakozási tárgyalásaik, ha teljesítik az Unió által elvárt kritériumokat.
A mostani döntés csak a csatlakozási tárgyalások megindulását jelenti Bosznia-Hercegovina számára. Ez ugyanaz a lépcsőfok, ahová Ukrajna és Moldova került a 2023 decemberi EU-csúcson, miután Orbán Viktor az erről szóló szavazás előtt kisétált a teremből.
A teljes státuszig vezető folyamat hosszú évekig is eltarthat. Törökország például 1999-ben kapott tagjelölti státuszt, 2005-ben a csatlakozási tárgyalásai is megkezdődtek, ma mégis messzebb van a tagságtól, mint 15 évvel ezelőtt.
A Bizottság március 20-ai javaslata szerint többek között ezt a lassú folyamatot is megreformálná. A lehetséges módosításokról azonban csak a júniusi EP-választások után kezd majd el tárgyalni a Tanács.
