A gyógyszergyártók 2022. december 23-án egy váratlan közlönyben kapták a nyakukba az extraprofitadót, gyógyszergyártói különadó címen. Eredetileg az volt a kormány elképzelése, hogy az érintett cégek ezt 2022-ben és 2023-ban fizetik, majd tavaly nyáron fény derült arra, hogy a kormány nem fogja teljesen kivezetni 2024-ben sem az extraprofitadókat, így maradt az idei évre is a gyógyszercégek extra terhelése, igaz a 2022-es és 2023-as évekhez (1, 3 és 8% az árbevétel arányában) képest eredetileg kisebb (0,5, 1,5 és 4% az árbevétel arányában) adókulcsokkal, és a tavaly júliusban kihirdetett szabályok szerint ezt az összeget is lehetett csökkenteni beruházásokkal, K+F-költségek elszámolásával.
Úgy tűnik azonban a csütörtök éjszaka megjelent kormányrendeletből, hogy ismét hozzányúl a gyógyszerszektort terhelő különadók rendszeréhez a kormány, a rendeletből ugyanis kiolvasható, hogy
2024. január 1. napjától, vagyis visszamenőleges hatállyal a gyógyszergyártói különadó mellé egy új sarcot kapnak a gyógyszergyártók, gyógyszergyártói extraprofitadó néven.
Eddig ugyanis az érintett rendeletrészlet így hangzott:
„A gyógyszergyártó a 2022–2024. adóévekre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett”.
A január 25-én hatályba lépő rendelet viszont már így fogalmaz:
A gyógyszergyártó a 2024. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak alapján gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
Ami külön pikáns az egész rendeletben – azon kívül, hogy nehezen követhető józan ésszel, mit akart a költő -, hogy nem csak a 2024-es adóévre írja át a gyógyszergyártói különadó-terhek szabályait, hanem a 2023-as évre is azon cégek esetében, amelyeknek a 2023-ban indult adóéve még nem zárult le.
Mit jelent a rendeletmódosítás?
Információink szerint a jogalkotónak egyszerre több szándéka volt az új rendelettel. Egyrészt a gyógyszergyártóknak akart kedvezni, mert az eddigi gyártói különadót az üzemi eredményben kellett kimutatni, azt terhelte, így az EBITDA-számok a szektorban a különadó miatt romlottak. Most az új módosítás nyomán, mivel az új extraprofitadót a helyi iparűzési adó szabályai alapján számolt adóalapra vetítik, ezért ez már társasági jövedelemadó típusú teher, így az új extraprofitadó az üzemi eredmény sort nem rontja. Másrészt az új adó ennek nyomán beleszámít a globális minimumadó fizetési kötelezettségbe.
Mivel az új extraprofitadó alapja már nem az árbevétel, hanem a Hipa törvény szerint számolható (levonható az árbevételből például az eladott áruk beszerzési értéke, így csökkenthető az adóalap), ezért az adóalap alacsonyabb, mint a meglévő gyártói különadó. Az ehhez társuló magasabb kulcsok miatt viszont végső soron a cégek adóterhelése nem változik.
Az új szabályok között található meg az is, hogy a gyógyszergyártói különadóból (ami eddig is megvolt, árbevétel alapú és alacsonyabb kulcsokkal működik) levonható a gyógyszergyártói extraprofitadó (ami hipa alapú adóalappal rendelkezik és magasabb kulcsokkal). Egyes szakértői értelmezések szerint sok esetben a gyógyszergyártói extraprofitadó eltünteti a gyógyszergyártói különadó 80%-át a leírásnak köszönhetően. Vagyis lesz olyan gyártó, ahol az új szabályok nyomán a régi különadó 20%-a marad csak meg, 80%-ban viszont képes lesz kiváltani ezt az extraprofitadóval, és ez utóbbi már nem rontja az adózás előtti eredményét.
Fontos szempont volt továbbá a kormánynak feltehetően az is, hogy a gyógyszergyártóktól így beérkező plusz bevétel ne csökkenjen, hiszen a költségvetés rossz helyzete ezt nem teszi lehetővé, ezért az adóterhelés szerkezetét változtatta meg a kormány ezzel a módszerrel.
Mit mond a Pénzügyminisztérium?
A rendelet megjelenését követő reggelen a PM kiadott egy közleményt, „a kormány segíti a magyarországi gyógyszergyártók versenyképességét” címmel. Ebben az szerepel, hogy „a kormány célja, hogy segítséget nyújtson a gyógyszergyártóknak, hogy a globális minimumadó a lehető legkisebb terhet jelentse számukra. A megjelent rendeletmódosítás a gyógyszergyártók kezdeményezésére, a kormány és a gyártók közötti egyeztetéseket követően valósult meg”.
Az elmúlt évben a kormány eredményes tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy a 2024-től bevezetett globális minimumadó ne rontsa a magyar vállalkozások versenyképességét. Sikerült elérni, hogy a nemzetközi szabályozás több adótípust is (például a helyi iparűzési adót) beszámítson a globális minimumadóba, ezzel elkerültük a magyar cégek adóterheinek indokolatlan növelését. Most ezt a kört egészíti ki a kormány a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó átalakításával, amely így beszámítható lesz a globális minimumadóba.
A megoldással a költségvetés nem veszít bevételt, és a magyar gyógyszergyárak terhei sem növekednek
– szögezi le a minisztérium.
A tárca közleménye azzal zárul, hogy kiemeli: „a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy megvédje a magyar gazdaság versenyképességét és támogassa a gyógyszeripari beruházásokat”.
Ennek kapcsán azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a gyógyszergyártók versenyképességének javítása úgy lenne a legegyszerűbb, ha a kormány nem vetne rájuk ki extra adóterheket. Akkor nem is kéne bonyolult adószabályokkal korrigálni a meglévő bonyolult adószabályokat.
Megszólalt a Richter
Az ügy jelentőségét és komolyságát mutatja, hogy rendkívüli tájékoztatást adott ki a Richter is az adómódosításokról. Ebben a gyártó maga is értelmezi a változásokat és tisztázza a helyzetet.
Ezek szerint a gyógyszergyártó a 2024. adóévre vonatkozóan gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó megfizetésére is kötelezett. A gyógyszeripari extraprofitadó alapja a gyógyszerszerkészítmény és a gyógyszer alapanyag gyártásából származó, helyi adókról szóló törvény szerinti adóalap, mely a módosított adóalap miatt már beszámít a globális minimumadóba, míg a gyógyszeripari különadó a gyógyszerszerkészítmény és a gyógyszer alapanyag gyártásából származó, helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevételre kerül kivetésre. A gyógyszergyártó a 2024. adóévi gyógyszergyártói különadó és extraprofitadó kötelezettsége a rendeletben foglaltak szerint a tárgyi eszköz beszerzések és K+F értékének összegével csökkenthető legfeljebb az adó összegének 50 százalékéig. A gyógyszergyártó által az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót, legfeljebb annak összegéig, csökkenti a gyógyszergyártót gyógyszergyártói extraprofitadó címén az adóévre terhelő összeg – részletezi.
A rendelet alapján a Társaság 2024-ben várhatóan nagyágrendileg 8 milliárd forint extraprofit adót fog fizetni, mely a módosított adóalap miatt már beszámít a globális minimumadóba, így a globális minimumadóhoz kapcsolódó feltöltési kötelezettségen felül további terhet nem fog jelenteni. Az adó várhatóan nyereségadóként kerül elszámolásra – tette hozzá a Richter. A 2024-es költségvetésben 32 milliárd forintos teljes bevétel szerepel a gyógyszergyártói különadó soron.
Így néz ki a 2024-es adómódosítás
A gyógyszergyártói különadó kulcsai 2024. január 1-től így alakulnak, a nettó árbevétel ez esetben az adóalap:
- 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék.
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék.
- 150 milliárd forintot meghaladó része után 4 százalék.
A gyógyszergyártói extraprofitadó kulcsai pedig ezek lesznek 2024. január 1-től:
- 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék. Mint látható, ez a kulcs ugyanakkora, mint a „sima” különadó esetében
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék lesz. Ez a kulcs több mint 2-szerese a sima különadó középső kulcsához képest.
- 150 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék. A gyógyszergyártói különadó kulcsát ebben a sávban jócskán meghaladja az extraprofitadó kulcsa a legnagyobb gyártók esetén.
Fontos szabály, hogy a két típusú különadó hat egymásra. A rendelet ugyanis kimondja: a gyógyszergyártó által az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót – legfeljebb annak összegéig – csökkenti a gyógyszergyártót gyógyszergyártói extraprofitadó címén az adóévre terhelő összeg.
Megismétli a most életben lévő szabályokat is, miszerint az adófizetési kötelezettséget csökkentik a beruházások és K+F-kiadások.
És a 2023-as
Az a gyógyszergyártó, amelynek a 2023. adóévben kezdődő adóéve az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2024. (I. 25.) Korm. rendelettel megállapított (1)–(11) bekezdés hatálybalépésekor még nem zárult le, a 2023. adóév vonatkozásában hasonló fizetési kötelezettség terheli, mint a fentiekben részleteztük.
Vagyis a 2023-as lezárt adóévvel még nem rendelkező gyártó a tavalyi évre is fizet gyógyszergyártói extraprofitadót, igen magas kulcsok mellett.
- 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
- 150 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék.
Ez esetben az érintett cégek gyógyszergyártói különadójának kulcsai is emelkednek, lényegében visszatérnek a 2022-ben és 2023-ban látott kulcsok.
- 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
- 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék.
A kormány ez esetben is leszögezte: a gyógyszergyártó által az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót – legfeljebb annak összegéig – csökkenti a gyógyszergyártót a gyógyszergyártói extraprofitadó címén az adóévre terhelő összeg.
A rendelet értelmezését tehát megbonyolítja, hogy a kormány új különadó fogalmat hozott a képbe gyógyszergyártói extraprofitadó néven, valamint tovább bonyolítja a helyzetet a levonhatóság.
Cikkünk korábbi verziójában tévesen értelmeztük úgy a rendeletmódosítást, hogy az előnytelen a gyógyszergyártóknak. Információink szerint, valamint a piaci szereplőkkel folytatott beszélgetések alapján a rendelet bonyolult szövegéből tulajdonképpen az olvasható ki, hogy a gyógyszercégek adóterhelése nem változik, viszont a beszámolójuk szempontjából előnyös módosításokhoz jutnak.
Címlapkép forrása: Getty Images
