Novák Katalin szerdán aláírta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, annak ellenére is, hogy az elmúlt másfél hétben több mint száz civil szervezet és a Magyar Lapkiadók Egyesülete is tiltakozott ellene. A törvény szerintük a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot múlt kedden fogadta el a parlament, a Fidesz mellé a Mi Hazánk is felsorakozott a szavazáskor. A törvény beiktatásával együtt februártól létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, ami papíron elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, munkáját a Rogán Antalhoz tartozó titkosszolgálat is segíti. A hivatal elnöke mentelmi jogot kapna.
Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója a 444-nek azt mondta, a törvény leginkább azokat a kis közösségeket érinti, akik a helyi közügyekben megnyilvánulnak, de a hatóság tulajdonképpen bármilyen közéleti megnyilvánulást úgy ítélhet meg, hogy az külföldi érdekeket szolgál, ha a kormánynak nem tetszik.
A nagy karácsonyi készülődésben azért fogott a köztársasági elnök vétó-tolla is: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt továbbküldte az Alkotmánybírósághoz. A tervezet szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium – Lázár Jánossal az élen – egyszerűen kiszervezné az utóbbi években közpénzből és európai uniós forrásokból felújított és turisztikai látványosságnak berendezett kastélyokat közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagy más magánjogi szereplőknek.
A kastélyok így ahhoz hasonlóan veszítenék el közvagyon jellegüket, ahogy ezelőtt adtak át állami pénzeket több ezer milliárd forint értékben közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak.
(via MTI)
