A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar-orosz kapcsolatok elmúlt másfél évtizedét elemezte.
„Pontosan meg lehet mondani, mikor lett a magyar miniszterelnök a farizeus Saulusból Paulus, vagyis mikor sorolt be a Kreml mögé, amelyet addig nem győzött bírálni” – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében. Stefan Löwenstein újságíró szerint a fordulat akkor következett be, amikor Orbán Viktor 2009-ben Szentpéterváron először találkozott orosz kollégájával.
A német lap szerzője azt írja, a magyarországi ellenzék, de Brüsszel és más európai fővárosok is előszeretettel nevezik Orbánt „orosz ügynöknek”, Vlagyimir Putyin „trójai falovának”.
Löwenstein szerint Orbán azzal indokolta a fentebb említett pálfordulást, hogy a 2008-as NATO-csúcs elutasította az ukránok és a grúzok felvételét. „Mivel úgy tűnt, hogy a Nyugat elfogad egy ütközőövezetet, Orbán Viktor elérkezettnek látta az időt, hogy közeledjen az oroszokhoz.”
A német szerző megjegyzi, Orbán pályafutása első 20 évében kifejezetten oroszellenesnek számított.
„Első kormányfői mandátuma idején Moszkva még a nagykövetét is hazarendelte egy időre.”
„2009 óta a miniszterelnök átlagban minden évben találkozott Putyinnal, leszámítva a járvány időszakát. De Ukrajnáról már 2014-ben úgy beszélt, ahogy Oroszország szokott”
– olvasható a cikkben. Löwenstein szerint az volt a csúcs az ukránellenes retorikában, amikor az év elején „Afganisztánhoz hasonlította a szomszédos országot és a senki földjének nevezte”.
