„Nagyon kevesen voltak, akik időben szálltak be és jól jártak a kriptovalutákkal” – mondta Régely Károly, a Concorde vezérigazgatója a Dorsum Klub elnevezésű eseményen novemberben. A beszélgetésen kiderült, hogy az Erste Befektetési Zrt. vezetője, Cselovszki Róbert sem rajong a kriptovalutákért, emellett a Revolut terveibe is betekintést nyerhettünk.
Léder Tamás, a Revolut Bank magyarországi vezetője szerint egy szolgáltatásnál nem csak az a lényeg, hogy minél olcsóbb legyen: ott van például a Bolt, amely a piacon elsőként vezette be a telefonos applikáción keresztüli taxirendelést, és bár a taxik tarifája Budapesten fix (és azóta többen is elindították a mobilos szolgáltatást), mégis többen választják az észt vállalatot, mivel annak ügyfélélménye továbbra is kimagasló. A friss, innovatív cégek még csak fejlődési fázisban vannak, és 15-20 év múlva azok az ügyfelek fognak a nagy vagyonon ülni, akik a digitális világban nőttek fel – lehet, hogy ők szívesebben választják majd a digitális alternatívákat.
A vezér ismertette: a Revolut a tőzsdét és a kriptót teljesen külön ágazatként kezeli, külön entitások szolgálják ki azokat. Az, hogy milyen termékeket fejlesztenek, folyamatosan változik, flexibilis a Revolut platformja, a legjobb termékre törekszenek.
ALAPKEZELÉSBEN NEM GONDOLKODNAK, HELYETTE PÉLDÁUL AZ ETF-EKET RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN, DE HAGYOMÁNYOS PRÉMIUM ÉS PRIVÁTBANKI SZEGMENTÁCIÓT NEM ALKALMAZNAK.
Léder szerint a Revolutnál olyan megoldásokat keresnek, amelyek több európai országban egyszerre is működhetnek.
Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója a panelbeszélgetésen elmondta: a világ nagyon gyorsan változik, és a sikersztorik mellett mindig sokkal több olyan cég is van, akiknek nem sikerült az áttörés, ezért óvatosan kell kezelni a cél nélküli innovációkat. Ismertette: régebben az Erste elindította a Hozampláza nevű programját, amelynek lényege az volt, hogy az ügyfél szinte bármilyen alapkezelő termékeiből választhatott. A program nem volt sikeres, és a vezérigazgató ennek okaként elsősorban az ügyfelek döntési képtelenségét említette. A befektetők egyszerűen nem tudnak ugyanis megfelelően kiválasztani egy számukra megfelelő és előnyös befektetést, ha túl sok opciójuk van.
AZ ERSTE TEHÁT ALAPVETŐEN NEM AJÁNLJA AZ ÜGYFELEKNEK A KRIPTOVALUTÁKAT, MINT BEFEKTETÉST, EZ EGY SZŰKEBB SZEGMENSNEK AZ ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÉBE TARTOZIK.
Vannak más, hasonló kockázatú és hozamú termékek is, a kriptókat szerinte érdemesebb elkerülni.
Régely Károly, a Concorde vezérigazgatója szerint a digitális eszközöket már nem csak a fiatalok keresik: az idősebbek is egyre érdeklődőbbek a digitális pénzügyi szolgáltatások iránt, hiszen ők is úgy gondolják, hogy sokkal kényelmesebben, egyszerűbben lehet ezeket használni. Úgy látja, ugyanakkor, hogy a kínált termékeket és szolgáltatásokat érdemes használat előtt elemezni, azok árazása sokszínű lehet: hiába tűnik olcsónak valami, lehet, hogy a termék teljes terhelése mégis magasabb. A szolgáltató beépített költségekkel pótolja a bevételét, legyen az finanszírozás, fő piactól eltérő kötési helyszín, beépített swap differencia…stb. Régely ismertette: minden szolgáltató által kínált eszköz másra jó, kellő körültekintéssel kell kiválasztani, hogy mit mire használunk.
A vezér határozottan kijelentette, hogy a Concorde nem próbál innovációkat létrehozni, méretgazdaságosság miatt inkább a meglévő, mások által kifejlesztett technológiákat veszik át, fejlesztik tovább. Annak, aki szeretne kriptót vásárolni, ajánlanak platformot, de pl. a Bitcoin belső értékének, árfolyammozgásának megbecsülésére nem vállalkoznak.
Nagyon kevesen voltak, akik időben szálltak be és jól jártak a kriptovaluták felívelésével, az átlag befektető a késői beszállás miatt ma is veszteséges pozícióban ül
– figyelmeztette a közönséget.
Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója az esemény első előadásán a vagyonkezelés jövőjéről beszélt. Elmondta, hogy a vagyonkezelési szolgáltatók marzsai az évek során egészen beszűkültek, az értékláncuk pedig töredezetté vált. A fintech szereplők a vagyonkezelési piac körülbelül tizedét fedik le – a következő években ez várhatóan nem csökkenni, hanem növekedni fog, ami szintén kihívást jelent majd a pénzügyi szektor régebbi szereplői számára.
A jövő értékláncát azonban új, innováció-vezérelte jogszabályok alakíthatják. Például az EU a PSD3, PSR és FIDA tervezeteket tartalmazó törvénycsomagja néhány éven belül elhozhatja az Open Finance-t a vagyonkezelésbe, továbbá jelentősen felforgatja majd a piacot egy tavasszal elfogadott rendelet, a DLT Pilot Regime. Ennek értelmében ugyanis a piaci szereplőknek lehetősége lesz elosztott főkönyvi infrastruktúrán (DLT) kibocsátani értékpapírokat, mely a számos új üzleti lehetőségeket tartogat. Egy ilyen rendszerben ugyanis egy kibocsátó jóval kevesebb technológiai nehézséggel szembesül a kibocsátás és értékesítés tekintetében, melyek gyorsabbá és olcsóbbá tehetik a működését.
A fentiekhez hasonló változások akár egy olyan peer-to-peer forradalomhoz is vezethetnek a befektetések terén is, melyhez hasonlók már számos iparágon végig söpörtek – gondoljunk csak az Airbnbn-re vagy az Uber-re.
Az előadások zárásaként Kummer Bálint, a Dorsum értékpapírkezelési szoftverekért felelős termékvezetője mutatta be a cég új generációs alaprendszerét. Elmondta, hogy olyan rendszert alkottak meg, ami növeli a tőkepiaci szereplők rugalmasságát, legyen szó új ügyfél igényekről, automatizált háttérfolyamatokról vagy jogszabályi megfelelésről.
Címlapkép forrása: Getty Images
