A nyugati olajtermékek hordónkénti árai július eleje óta nem látott szintre estek ma, miután a legfrissebb adatok alapján kifejezetten magasan alakulnak az amerikai készletszintek, de azzal kapcsolatos kétségek is felmerültek, hogy az OPEC+ olajkartell képes lesz-e teljesíteni a tervezett termeléscsökkentést.
A piacok ma az amerikai nyersolajkészletekre és -exportra vonatkozó kormányzati adatokra reagálnak: a nyersolajszállítások a hajókat nyomon követő cégek friss becslései szerint megközelítették a napi 6 millió hordós rekordot, ennek hatására láthatunk ma (is) jelentős, 1,9 százalékos esést az olajáraknál. Ugyancsak az olajár-esés irányába ható fejlemény, hogy a romló piaci körülményekre refektálva az egyik legnagyobb nyersolajtermelőnek számító Szaúd-Arábia február óta a legnagyobb mértékben csökkentette hivatalos eladási árait Ázsia felé.
Annak ellenére láthatunk meredek lejtmenetet az olaj árában, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei a múlt héten csütörtökön újabb termeléscsökkentéseket jelentettek be; úgy tűnik, hogy egyre csökken a kartell ármeghatározó ereje, a csoport számára egyre nehezebb kihívás „egyensúlyba hozni” a piacot. A határidős Brent jegyzése a szeptember végi lokális csúcshoz képest csaknem 17 százalékkal esett vissza: elsősorban az a meggyőződés most az irányadó a piacon, hogy
a kartellen kívüli termelés növekedése meghaladja a kereslet alakulását, ami akár többletkínálathoz vezethet.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kedden azt mondta, hogy az OPEC+ további intézkedéseket hozhat, ha a múlt heti megállapodás nem elegendő a piac „kiegyensúlyozásához„. Ma pedig Vlagyimir Putyin az Egyesült Arab Emírségekbe érkezett, ahol várhatóan az olajárakról is fog tárgyalni a regionális vezetőkkel.