A PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány közös rendezvényén a résztvevők a 2026-os országgyűlési választások eredményeit és a kampány tanulságait elemezték. Bár az esemény meghirdetésekor még számos kérdés övezte a választások kimenetelét, de április 16-ára jelentős mennyiségű információ állt rendelkezésre ahhoz, hogy átfogóbb és pontosabb képet lehessen alkotni a politikai folyamatokról. Következzék az országgyűlési választás 2026 értékelése.
Klesch Dávid Barnabás, a PROKON alapító elnöke kérdezte a választásokkal kapcsolatos tapasztalataikról Kiszelly Zoltánt és Nagy Attila Tibort. A beszélgetés elején arra volt kíváncsi, mit gondoltak az elemzők a választás előtti szombat estén. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója elmondta, hogy akkor mindenki a magyarországi választásokat figyelte, mivel azok az Európai Unióra is hatással vannak, és ő egyértelműen Fidesz-győzelemre számított. Nagy Attila Tibor ezzel szemben arról beszélt, hogy a Fidesz kampányát döcögősnek látta, és vereséget várt a kormánypárttól. Felidézte, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont mérései a Tisza Párt győzelmét jelezték, ugyanakkor a Nézőpont Intézet Fidesz-előnyt mutatott ki, ezért biztos volt abban, hogy valamelyik közvélemény-kutató súlyosan tévedni fog. Hozzátette, hogy a kampány során személyesen is összehasonlította a Fidesz és a Tisza Párt rendezvényeit Békéscsabán, ahol a Tisza eseményét népesebbnek és lelkesebbnek látta, ugyanakkor a kétharmados Tisza-győzelmet előzetesen nem tartotta reálisnak.
Országgyűlési választás 2026: mi volt a különbség a két politikai tömb között?
A kampány minőségére vonatkozó kérdésre Nagy Attila Tibor úgy reagált, hogy szerinte a választás nem a kampányon múlt, hanem magán a „politikai terméken”, vagyis a kormányzás teljesítményén. Úgy vélte, hogy a Fidesz-KDNP nehéz helyzetből indult, hiszen három éve nem volt gazdasági növekedés, és a kampányt sterilnek, mesterségesnek érzékelte. Ezzel szemben Magyar Péter kampányát közvetlenebbnek és mozgósítóbbnak írta le, amely közelebb állhatott a választókhoz. Kiemelte azt is, hogy a Fidesz által hangsúlyozott témák – például a háború vagy Ukrajna – kevésbé érdekelték az embereket, mint a megélhetési kérdések, az infláció vagy a korrupció.
Kiszelly Zoltán erre reagálva a gazdasági környezet szerepét hangsúlyozta, utalva az elmaradó uniós forrásokra és a német gazdasági visszaesésre. Elmondta, hogy a Századvégnél szakpolitikai méréseket publikáltak, és úgy vélte, hogy a rezsicsökkentés és a védett energiaárak miatt sok választó kevésbé érzékelte az energiaválság súlyát. A mozgósítás kapcsán úgy gondolta, hogy a Fidesznek több szavazója van, ezért is számított győzelemre. De tévedett.
A vasárnapi részvételi adatok értelmezéséről Nagy Attila Tibor azt mondta, hogy feltűnt számára Budapest és Pest vármegye magas aktivitása, miközben a hagyományos fideszes vidéki bázisokban alacsonyabb részvételt látott. Délután már úgy érezte, mintha a Fidesznek nem lenne elég szavazója, de a korábbi választási tapasztalatok miatt nem akart korai következtetéseket levonni. Kiszelly Zoltán ezzel szemben arra számított, hogy a korábbi választások mintázata ismétlődik meg, vagyis a vidéki részvétel ellensúlyozza a városi aktivitást, ám utólag úgy látta, hogy rosszul értelmezte az adatokat, és tévesen számított biztos fideszes győzelemre.
Elemzői konszenzus: a kormányváltó hangulat alapvetően befolyásolta a választások kimenetelét
Az egyéni választókerületek eredményeit elemezve Nagy Attila Tibor azt állította, hogy általános kormányváltó hangulat alakult ki, amelyben a választók nem a jelöltek személyét, hanem a pártlogót nézték. Szerinte ezt mutatja az is, hogy ismert kormánypárti politikusok – például Lezsák Sándor vagy Zsigó Róbert – is vereséget szenvedtek, és több kormányzati intézkedés rontotta a vidéki választók hangulatát, amit más intézkedések nem tudtak ellensúlyozni. Kiszelly Zoltán ehhez kapcsolódva arra mutatott rá, hogy már a 2024-es önkormányzati választásokon is látszott a trend, miszerint egyes korábbi fideszes központok „átfordultak”. Úgy látta, hogy a Tisza Párt képes volt megszólítani és átterelni korábbi baloldali és bizonytalan szavazókat, miközben a Fidesz ugyan mobilizálta törzsbázisát, de a peremszavazókat elveszítette.
Baloldali elemző mondta ki: megdőlt az a vád, hogy Orbán Viktor diktatúrát épített ki
A beszélgetés végén a választás utáni helyzetről is szó esett. Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, hogy megdőlt az a vélekedés, miszerint Magyarország diktatúra lenne, hiszen a hatalom átadása megkezdődött, és a választási vereséget elismerték. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendszert inkább illiberális államként lehet leírni, ahol egy ellenzéki erő képes volt győzni. Úgy vélte, a Fidesz részben a saját maga által kialakított választási rendszer következményeivel szembesült, és megjegyezte, hogy nem biztos, hogy fordított helyzetben ugyanez történt volna, különösen annak fényében, hogy a Tisza Párt vezetése nem készítette fel híveit egy esetleges vereség elfogadására.
Képek forrása: Facebook
Forrás
